Kapros-túrós gombóc

 

 

 

 

 

 

 

 

A kapor-túró páros nálam nagy kedvenc akár sósan, akár édesen. Itt most épp utóbbi variációban. :) ...és gombócban, amit szintén nagyon szeretek. Most, hogy icipicit kellemesebb idő van, gondoltam nekilátok. Egy könnyű leves után második fogásként, de akár desszertként is megállja a helyét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók 4-6 személyre:

A tésztához:

1 kg burgonya (tisztítva)

20 dkg sima liszt

1 tojás

2 ek. zsír

1/4 kávéskanál só 

A töltelékhez:

35 dkg túró

2 ek. tejföl

1 csokor kapor

3 ek. cukor

1 ek. búzadara

1 ek. citromlé

fél citrom reszelt héja

 

A forgatáshoz:

zsír

zsemlemorzsa

 

A tálaláshoz:

porcukor és tejföl egy kevés porcukorral és citromlével kikeverve

1. A töltelékhez a finomra vágott kaprot a többi hozzávalóval alaposan elvegyítjük és néhány órát hűtőben pihentetjük. 
2. A tésztához a burgonyát enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük és kihűtjük. 
3. A burgonyát áttörjük és a többi hozzávalóval együtt gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. 
4. Lisztezett deszkán rúddá sodorjuk, majd 24 egyforma részre osztjuk. A tésztarészeket kissé meggömbölyítjük, majd kézzel kerek formára lapítjuk. 
5. Elosztjuk rajtuk a tölteléket, majd gombócokká formáljuk. 
6. Adagonként a forrásban lévő vízbe tesszük és addig főzzük, míg feljönnek a víz tetejére. Picit főzzük még, majd lecsepegtetjük és a forró zsemlemorzsára szedjük. Óvatosan, rázogatva átforgatjuk, hogy a morzsa mindenhol bevonja. 
7. Frissen, porcukorral hintve, ízesített tejföllel kínáljuk.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tipp: Én a zsemlemorzsát több részletben pirítom, vagy, ha nem akarok annyiszor nekilátni, akkor egyszerre félkészre pirítom, majd később adagonként -míg egy-egy adag gombóc fő- készre pirítom. Így a végére nem kozmál oda a morzsa. :) 

 

Fűszeres cukkinikrém

 

 

 

 

 

Még 2018 őszén készítettem ezt a cukkinikrémet. Igen, azóta sok idő eltelt és sok minden történt. A recept és a fotók pedig feledésbe merültek. Mostanáig... De ugye szokták mondani: "Jobb későn, mint soha!" Most itt van. Igaz, napokig keresgéltem a jegyzeteim között -tiszta szerencse, hogy "csak" két doboz van tele mindenféle méretű és formájú kézzel írott cetlikkel :D -, kis kutakodás után még az ötletadó eredetit is megtaláltam. :) Azóta megfontoltabb vagyok és füzetbe jegyzetelek, bár nekem még azt is sikerül néha elkavarni... Viszont határozottan könnyebb megtalálni. :D A cukkinikrémhez anno nagyon klasszul illett a szőlős-diós rozskenyér.

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

(a zöldségeket hámozva/tisztítva mérjük)

1,5 kg cukkini 

30 dkg sárgarépa

30 dkg kápia paprika

1-2 db Jalapeño (vagy bármilyen erős paprika)

1 kg paradicsom 

2 nagy vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

5 dkg cukor

~1 ek. só

1 dl olívaolaj

borsikafű (ízlés szerint)

kakukkfű (ízlés szerint)

 

1. A cukkinit, sárgarépát, paradicsomot és a paprikát -mindkét félét- ledaráljuk. 
2. Egy nagy fazékban felhevítjük az olívaolajat és megdinszteljük rajta a finomra vágott vöröshagymát. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és rövid ideig együtt dinszteljük. 
3. A fazékba tesszük a darált zöldségeket. Fűszerekkel ízesítjük és alaposan elkeverjük. 
4. Közepes lángon, időnként megkeverve ~1 órát főzzük a cukkinikrémet. Ha esetleg darabosnak találjuk, botmixerrel pépesítjük. Újra forraljuk.
   
5. Forrón tiszta -steril-, száraz üvegekbe töltjük. Lezárjuk és 1-2 percre fejtetőre állítjuk. Még forrón száraz dunsztba tesszük. Ha kihűlt, mehet is a kamrapolcra. :) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kenyér kovásszal, öregtésztával

Szépen cseperedik a kovász és az öregtészta is. :) Eljött az ideje, hogy együtt süssünk egy finom kenyeret. Ami azt illeti, kicsit türelmetlen voltam, mert formázás után még tovább is pihentethettem volna a tésztát, de majd legközelebb. :D Ez a kenyér egyébként is egy türelemjáték a sok pihentetési és kelesztési idővel, de megéri kivárni. Végül is a tészta szépen megkelt, a kenyér szépen tovább nőtt a sütőben is. A végeredmény pedig egy ropogós héjú, puha, lyukacsos belű kenyér lett. Ami igaz, az igaz, némileg sűrűbb, mint a megszokott lábasban sült cipó, de nem nehéz. Azóta már elkopott az öregtészta, -jönnek majd a vele készült finomságok is lassan-, de készült újabb adag, ami a hűtőben várja, hogy munkálkodhasson. 

Hozzávalók egy ~1 kg-os kenyérhez:
10 dkg kovász
25 dkg kovászos öregtészta
3 dl langyos víz
50 dkg sima liszt
3 ek. olaj
1-2 tk. só

1. A vízben elkeverjük a kovászt és az öregtésztát, ~1 órát pihentetjük, amíg szépen elkezdenek dolgozni. 
2. A hozzávalókat tálba tesszük és kézzel alaposan kidagasztjuk a tésztát. Letakarva, huzatmentes helyen kelesztjük ~3-4 órát.
3. A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk és cipóvá formázzuk. Sütőpapírral letakart tepsire tesszük és a tetejét éles késsel bevágjuk. Konyharuhával letakarva ~1 egy órát kelesztjük.
4. 220°C-ra előmelegített sütőben -aminek az aljába kis lábasba vizet teszünk, hogy legyen gőz a sütésnél-, ~50 perc alatt készre sütjük a cipót.
5. Rácsra téve kihűtjük.

Ír szódás kenyér

Évekkel ezelőtt sütöttem utoljára ír szódás kenyeret. Az első sütést több is követte, azután valahogy feledésbe merült. Most, hogy újra elkezdtünk Anyuval kovászt gyártani, eszembe jutott ez a kenyér is. :) A hozzávalók kimérése és a sütő bemelegedése közt eltelt időt leszámítva 40 perc múlva ott illatozott az asztalon. ;) Kívül ropogós, belül puha. A tésztája meglehetősen sűrű, de ettől függetlenül levegős. Az illata engem az üres joghurtos lepényre emlékeztet. :D Én most egy teljesen egyszerű változatot készítettem, de bármit keverhetünk a tésztájába. Akár zöldfűszereket, vagy pirított magokat, diót, mazsolát. Akár a különféle lisztekkel is variálhatunk. 

 

Hozzávalók:
50 dkg sima liszt
1 kis pohár natúr joghurt + annyi víz, hogy összesen 3,75 dl legyen a folyadék
2 kk. szódabikarbóna
só

1. A száraz hozzávalókat tálba mérjük, elvegyítjük. 
2. Hozzáadjuk a joghurtos vizet, majd gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát.
3. Lisztezett deszkán két részre osztjuk. Cipókká formázzuk és sütőpapírral fedett tepsire tesszük.
4. A cipókat éles késsel jó mélyen kereszt alakban bevágjuk.
5. 200 °C-ra előmelegített sütőben ~30-35 perc alatt aranybarnára sütjük. Rácsra téve kihűtjük.

Tipp: Ha nincs kéznél joghurt, kefirrel, vagy akár néhány kanál tejföllel is készíthetjük. A lényeg, hogy az össz. folyadék-mennyiség meglegyen. :)

Levendulás-zöld citromos túrótorta

Nagyon szeretem a levendulát. :) A kertben egész évben szép, de akkor a legcsodásabb, mikor virágba borul. Ilyenkor rengeteg pillangó, méhecske és szender látogatja az illatos lila virágokat. Én is szívesen szedek egy-egy csokorral, hogy bent is díszítsen. Ezidáig nemigen kóstoltam, csak italokban, de abban nagyon ízlett. :) Nemrégiben pedig kipróbáltam sütiben is. Most már még egy okom van rá, hogy szeressem. :D A gyümölcskenyér sikere után úgy gondoltam, hogy más sütiben is megkóstoljuk. Ezúttal egy túrótortában. Nagyon kellemes, egyáltalán nem tolakodó, inkább csak utólag érződik a kellemes levendulaíz. Azt hiszem gyakori vendég lesz a konyhában. :)

Hozzávalók egy 22 cm átmérőjű kapcsos tortaformához:
A tésztához:
30 dkg sima liszt
20 dkg vaj
10 dkg nádcukor
2 tojássárgája
1 csomag sütőpor (12g)
csipet só

A töltelékhez:
45 dkg túró
25 dkg mascarpone
2 tojás
3 ek. nádcukor
1 zöld citrom leve és reszelt héja
2 ek. levendulavirág
2 ek. búzadara
2 ek. sima liszt
csipet só

A tálaláshoz:
1 zöld citrom szeletelve, majd cikkekre vágva
porcukor

1. A tésztához a vajat elmorzsoljuk a sütőporral, sóval elkevert liszttel és cukorral. Hozzáadjuk a két tojássárgáját és gyors mozdulatokkal egynemű tésztává gyúrjuk. 
2. Lisztezett felületen ~30 cm átmérőjű kör formára nyújtjuk, majd a sütőformába igazítjuk úgy, hogy közben kialakítjuk a torta oldalát.
3. A töltelékhez a túrót tálba tesszük, villával kissé áttörjük. Hozzáadjuk a többi hozzávalót és alaposan elkeverjük. A kész tölteléket a tésztával bélelt sütőformába töltjük, elegyengetjük.
4. A tortát 170°C-ra előmelegített sütőben ~35 percig sütjük, majd a hőmérsékletet 100°C-ra állítjuk és további ~20 perc alatt készre sütjük a tortát. 
5. Rácsra téve, a formában hagyva langyosra hűtjük, majd a forma oldalát is levesszük. Cikkekre vágott zöld citrommal díszítjük, porcukorral hintve langyosan, vagy teljesen kihűtve tálaljuk. 

Természetesen nem bírtam kivárni, míg teljesen kihűl, pedig úgy sokkal szebb szeleteket lehet belőle vágni. :D

Mézes barna sörben sült császárhús

Mostanában elég gyakran van itthon császárhús. Van, hogy nem is tudom mi készül majd belőle. Ilyenkor bekerül a mélyhűtőbe, aztán ha jön az ihlet, előkerül. :) Eredetileg ezt a szép darab húst abálni akartam, de mire kiolvadt a terv is megváltozott. Inkább ebéd készült belőle.

 

Hozzávalók 4 személyre:
1 kg csontos császárhús
2 dl Karamalz (alkoholmentes barna sör)
3 ek. méz
1 fej fokhagyma
só

1. A húst megtisztítjuk, átmossuk, leszárítjuk. A bőrét bevágjuk, majd az egészet körben, alaposan besózzuk.
2. A húst egy fedeles jénaiba tesszük, majd aláöntjük a sört, hozzáadjuk a mézet és a félbe vágott fokhagymafejet. Lefedjük a jénai tetejével, majd betesszük a sütőbe. A sütőt 180 °C-ra állítjuk és 2-2,5 óra alatt készre sütjük a császárhúst. Sütés vége felé levesszük a fedőt és időnként meglocsoljuk a húst a mézes-sörös szafttal.
3. Ha a hús kisült, kicsit pihentetjük, közben a szaftot egy kis lábasba öntjük és közepes lángon kevergetve besűrítjük. Ezzel locsoljuk meg tálaláskor a hússzeleteket.

Sült burgonyát, burgonyapürét, párolt zöldséget, vagy egy jó adag friss vegyes salátát kínálunk mellé. ...és persze jó néhány szelet frissen sült kenyeret. :D


A receptet megtaláljátok a Kifőztük májusi számában is! :)

Csirkemájfelfújt

Újabb variáció csirkemájra. :) ...nem tehetek róla, egyszerűen imádjuk. :D Éppen ezért újabb és újabb recepteket kell kipróbálnunk, megkóstolnunk. Ez most egy régi klasszikus. Egy ősöreg receptes újságban találtam. Nem is értem, hogy eddig hogy nem akadt meg rajta a szemem? ...de sebaj, mert felkerült az étlapra és azóta már többször is készítettem apróbb módosításokkal. ;) Szeretjük, mert laktató, nem is kell hozzá külön köret, csak egy jó kis vegyes saláta.

Hozzávalók 4 személyre:
60 dkg csirkemáj
3 tojás
2 szikkadt rozsos zsemle
1 kis fej lilahagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
1 kis chili
só
bors

Kevés olaj és zsemlemorzsa a formákhoz. Petrezselyem és kakukkfű a tálaláshoz.

1. A csirkemájat megtisztítjuk, megmossuk, majd papírtörlőn leszárítjuk. 
2. A zsemléket darabokra tépkedjük és kevés langyos vízben beáztatjuk
3. A májat egy nagyobbacska darab kivételével éles késsel elkaparjuk, vagy ledaráljuk, majd egy tálba tesszük. A félretett darabot kockákra vágjuk, ezt is a tálba tesszük.
4. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra.
5. Négy egyszemélyes sütőtálat kikenünk olajjal és kiszórunk zsemlemorzsával.
6. A lilahagymát és fokhagymát megtisztítjuk, majd finomra vágjuk a petrezselyemmel együtt. A beáztatott zsemléket kinyomkodjuk. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. A tojások sárgáját a zsemlével és a felaprított zöldségekkel a májhoz adjuk.
7. Sózzuk, borsozzuk, beleszórjuk a petrezselymet, majd jól összekeverjük az egészet. Beleforgatjuk a felvert tojásfehérjét, majd szétosztjuk a négy tálban. A tetejükre vékony karikára vágott chilit teszünk.
8. Előmelegített sütőben ~25 perc alatt készre sütjük.

Lilahagymás körözött

Igen, tudom... :) De olyan finom és roppant egyszerű elkészíteni. Mivel a túrót nem minden formában szeretem, az átlagosnál lehet, hogy ritkábban kerül az asztalunkra. :) Ha kerül, akkor többnyire körözött formájában, amit mindketten nagyon szeretünk friss kenyérrel, pirítóssal, vagy paprikába töltve. Ha van, akkor paradicsompaprikával az igazi.

Hozzávalók 2 személyre:
25 dkg félzsíros túró
2-3 ek. tejföl
1/2 ek. puha vaj vagy margarin
1 kis fej lilahagyma
1/2 kk. kömény (vagy késhegynyi őrölt kömény)
só
őrölt pirospaprika

1. A hagymát megtisztítjuk, apró kockákra vágjuk.
2. A köménymagot mozsárban kissé megtörjük, vagy deszkán "megvágjuk", hogy intenzívebb legyen az íze.
3. A túrót tálba tesszük villával összetörjük. Hozzáadjuk a vajat, tejfölt és a hagymát, fűszerezzük sóval, pirospaprikával, köménymaggal és jól kikeverjük, majd a hűtőbe tesszük pár órára -vagy inkább egy éjszakára-, hogy összeérjenek az ízek.

A tejföl mennyisége attól függ milyen a túró és mennyire szeretnénk lágyra a "krémet". Ezért én inkább apránként teszem hozzá, hogy elérjem a kívánt állagot. "Csendes pihenő" után jól átkeverjük és már tálalhatjuk is. Néha bevadítok, és fokhagymás pirítósra teszem, de ezt a mutatványt csak hétvégi reggelik alkalmával lehet előadni. ;)