Töltött csirkecomb

 

 

 

 

 

 

 

Ez az étel régi nagy kedvencem. :) Ha egy kicsit enyhül az idő, ez az étel jó választás lehet hétvégi, vagy akár ünnepi fogásnak is. :) Bár, ha elég ügyesen el tudunk rejtőzni a meleg sütő elől, akkor szinte bármikor nekiláthatunk. Csak valami kellemes, hűs helyen kivárjuk, hogy elkészüljön. ;) 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók 2 személyre:

2 nagy egész csirkecomb

2 evőkanál zsír

kb. 30 ml víz 

A töltelékhez:

15 dkg csirkemáj

1 szelet kenyér (héj nélkül, kb. 5 dkg)

1/2 fej vöröshagyma

1 kávéskanál morzsolt majoránna

só

bors

1/2 evőkanál zsír

 

1. A csirkecombokat megtisztítjuk, bőrüket óvatosan fellazítjuk. 
2. A töltelékhez a finomra vágott vöröshagymát a zsíron aranybarnára pirítjuk, majd hűlni hagyjuk. A kenyeret kevés vízben beáztatjuk. A májat elkaparjuk, közben az inakat eltávolítjuk. 
3. A májat, a víztől kinyomkodott, elmorzsolt kenyeret, a vöröshagymát tálba tesszük. Fűszerezzük és alaposan elkeverjük. A tölteléket óvatosan a csirkecombok bőre alá dolgozzuk. Vigyázva, hogy a bőr ki ne szakadjon. 
4. A combokat tepsibe fektetjük. A 2 evőkanál zsírt felforrósítjuk és leöntjük vele a csirkecombokat. A vizet a hús alá öntjük, a tepsit alufóliával lefedjük. 180°C-ra előmelegített sütőben ~2 órát sütjük, majd fóliát levéve kicsit megpirítjuk. 
5. Tetszés szerinti körettel, friss salátával tálaljuk.

 

A receptet megtaláljátok a Kifőztük magazin júniusi számában is. :)

Kenyér kovásszal, öregtésztával

Szépen cseperedik a kovász és az öregtészta is. :) Eljött az ideje, hogy együtt süssünk egy finom kenyeret. Ami azt illeti, kicsit türelmetlen voltam, mert formázás után még tovább is pihentethettem volna a tésztát, de majd legközelebb. :D Ez a kenyér egyébként is egy türelemjáték a sok pihentetési és kelesztési idővel, de megéri kivárni. Végül is a tészta szépen megkelt, a kenyér szépen tovább nőtt a sütőben is. A végeredmény pedig egy ropogós héjú, puha, lyukacsos belű kenyér lett. Ami igaz, az igaz, némileg sűrűbb, mint a megszokott lábasban sült cipó, de nem nehéz. Azóta már elkopott az öregtészta, -jönnek majd a vele készült finomságok is lassan-, de készült újabb adag, ami a hűtőben várja, hogy munkálkodhasson. 

Hozzávalók egy ~1 kg-os kenyérhez:
10 dkg kovász
25 dkg kovászos öregtészta
3 dl langyos víz
50 dkg sima liszt
3 ek. olaj
1-2 tk. só

1. A vízben elkeverjük a kovászt és az öregtésztát, ~1 órát pihentetjük, amíg szépen elkezdenek dolgozni. 
2. A hozzávalókat tálba tesszük és kézzel alaposan kidagasztjuk a tésztát. Letakarva, huzatmentes helyen kelesztjük ~3-4 órát.
3. A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk és cipóvá formázzuk. Sütőpapírral letakart tepsire tesszük és a tetejét éles késsel bevágjuk. Konyharuhával letakarva ~1 egy órát kelesztjük.
4. 220°C-ra előmelegített sütőben -aminek az aljába kis lábasba vizet teszünk, hogy legyen gőz a sütésnél-, ~50 perc alatt készre sütjük a cipót.
5. Rácsra téve kihűtjük.

Ír szódás kenyér

Évekkel ezelőtt sütöttem utoljára ír szódás kenyeret. Az első sütést több is követte, azután valahogy feledésbe merült. Most, hogy újra elkezdtünk Anyuval kovászt gyártani, eszembe jutott ez a kenyér is. :) A hozzávalók kimérése és a sütő bemelegedése közt eltelt időt leszámítva 40 perc múlva ott illatozott az asztalon. ;) Kívül ropogós, belül puha. A tésztája meglehetősen sűrű, de ettől függetlenül levegős. Az illata engem az üres joghurtos lepényre emlékeztet. :D Én most egy teljesen egyszerű változatot készítettem, de bármit keverhetünk a tésztájába. Akár zöldfűszereket, vagy pirított magokat, diót, mazsolát. Akár a különféle lisztekkel is variálhatunk. 

 

Hozzávalók:
50 dkg sima liszt
1 kis pohár natúr joghurt + annyi víz, hogy összesen 3,75 dl legyen a folyadék
2 kk. szódabikarbóna
só

1. A száraz hozzávalókat tálba mérjük, elvegyítjük. 
2. Hozzáadjuk a joghurtos vizet, majd gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát.
3. Lisztezett deszkán két részre osztjuk. Cipókká formázzuk és sütőpapírral fedett tepsire tesszük.
4. A cipókat éles késsel jó mélyen kereszt alakban bevágjuk.
5. 200 °C-ra előmelegített sütőben ~30-35 perc alatt aranybarnára sütjük. Rácsra téve kihűtjük.

Tipp: Ha nincs kéznél joghurt, kefirrel, vagy akár néhány kanál tejföllel is készíthetjük. A lényeg, hogy az össz. folyadék-mennyiség meglegyen. :)

Szőlős-diós rozskenyér

Ezer éve szerettem volna ilyen klassz kelesztőkosarat, amitől a cipó szép mintát és formát kap. :) És végre, végre kipróbálhattam! :) Igazán mutatós, kis kenyérkéket lehet benne keleszteni. Érdemes próbálkozni, kísérletezni... Azt hiszem nemsokára egy új kovászt is életre keltek. ;)

Hozzávalók egy ~65 dkg-os cipóhoz:
25 dkg világos rozsliszt
15 dkg sima liszt
1 nagy marék durvára darált dió
1 tk. só
0,5 dl langyos víz
2 dl szőlőlé
2 dkg friss élesztő
1 tk. cukor
2 ek. olaj

1. Az élesztőt a langyos vízben a cukorral és 1 teáskanálnyi liszttel felfuttatjuk. 
2. A hozzávalókat tálba tesszük és kézzel 4-5 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk. Letakarva, langyos helyen 1 órát kelesztjük. 
3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett deszkán alaposan átgyúrjuk, cipóvá formázzuk és liszttel kihintett kelesztőkosárba tesszük úgy, hogy a kenyér teteje kerüljön a tál aljába. 
4. Fóliazsákba húzva további 1 órát kelesztjük. Közben előmelegítjük a sütőt -a tepsivel együtt- 225°C-ra. 
5. A megkelt tésztát óvatosan a forró, lisztezett, vagy sütőpapírral fedett tepsire fordítjuk és betoljuk a sütőbe. 
6. 10 perc után a hőmérsékletet 200°C-ra állítjuk és 45-50 perc alatt készre sütjük a kenyeret. Rácsra téve kihűtjük, ezután szeleteljük.

A receptet megtaláljátok a Kifőztük októberi számában is. :)

 

Sajtos-füstölt szalonnás panini pikáns szederlekvárral

Szeretem az édes és sós ízpárost. :) Ezzel nem is vagyok egyedül itthon, mert ezek a szendvicsek igen gyorsan elfogytak. :D Ráérős hétvégéken akár reggelire is készíthetjük, de vacsorára, vagy egy hétköznapi ebédnek is jó választás lehet. Még szerencse, hogy annyi szeder termett múlt nyáron és ősszel, hogy bőven jutott belőle a mélyhűtőbe is, így most is asztalra kerülhet ez a kicsit különleges szendvics.

Hozzávalók 5 db szendvicshez:
10 szelet gyökérkenyér
10 szelet füstölt bacon szalonna
15 dkg sajt vékonyra szelve (edami, maasdamer, vagy amit szeretünk)
15 dkg szeder (lehet mirelit is)

A lekvárhoz:
1 kis fej lilahagyma
1 ág friss rozmaring
2 ek. barna cukor
1 csipet só
4 ek. víz
1 tk. étkezési keményítő

1. A bacon szeleteket félbe vágjuk és serpenyőben kissé elősütjük. A szalonnát kivesszük, a visszamaradt zsíron ledinszteljük a finomra vágott lilahagymát. 
2. Ráhintjük a cukrot, közepes lángon, kevergetve tovább pirítjuk. Mikor a cukor olvadni kezd, hozzáadjuk a szedret, a finomra vágott rozmaringot, a sót, átkeverjük és fedő alatt addig pároljuk, míg a gyümölcs megpuhul. 
3. Vízben oldott étkezési keményítővel besűrítjük a lekvárt. Levesszük a tűzről, melegen tartjuk. 
4. A kenyérszeleteket a melegszendvicssütő grill-lapjai között kissé előpirítjuk. 
5. 5 szeletet félre teszünk, a többire sült szalonnát és sajtot rétegezünk. Ezeket sütőpapírral letakarva a grill lapok között addig sütünk, míg a sajt megolvad. 
6. A sütőpapírt levéve, a sajt tetejére szederlekvárt kanalazunk és a szendvicseket befedjük a félretett kenyérszeletekkel. Frissen készítve fogyasztjuk.

A receptet a Kifőztük novemberi számában is megtaláljátok. :)

French toast - Édes bundás kenyér karamellszósszal

Őszintén szólva, rég birizgálta már a fantáziámat az édes bundás kenyér, de csak most jutottam el odáig, hogy egy "rendes" receptet is keressek hozzá. :D Történt ugyanis, hogy néhány napja, mikor kenyeret kellett volna sütnöm, kitaláltam, hogy inkább hamburgerzsemléket készítek. De valahogy nem volt kedvem most a gömbölygetéshez, így aztán úgy, ahogy volt, a tésztát betettem egy kenyérsütő formába és egyben kisütöttem. :D Később aztán pont olyan ételeket főztem, amihez nem igazán kellett kenyér, így a fele megmaradt. Nem akartam már tovább tartogatni, ezért gondoltam, bundás kenyér lesz belőle. De a tésztája olyan jó édeskés, akár egy kalács, ezért is kerestem hozzá receptet. A karamell pedig mostanság nagy kedvenc, ezért most az készült hozzá. Igen laktató, ezért nem csak ráérős reggelire lehet jó választás, de egy tartalmasabb leves után második fogásként is megállja a helyét. :)

Hozzávalók 4 személyre:
8 szelet szendvicskenyér vagy kalács
5 tojás
2,5 dl tejszín
1 kk. őrölt vanília
1 csipet só

A karamellhez:
25 dkg cukor
0,8 dl víz
8,5 dkg vaj
1,8 dl tejszín
1 csipet só

A sütéshez:
4 ek. olaj
4 ek. vaj

1. A karamellhez lábasba mérjük a cukrot. Ráöntjük a vizet és kevergetés nélkül, kis/közepes lángon gyöngyözve forraljuk, míg a cukor karamellizálódni kezd. (Ez nekem ~30 perc volt, de lehet, hogy túl óvatos voltam. :))
2. Mikor a szirupnak karamell színe és illata van, lehúzzuk a tűzről és beledolgozzuk a vajat. A tűzre visszatéve óvatosan belecsorgatjuk a tejszínt, ízesítjük sóval és felforraljuk. (Óvatosan, a forró karamell veszélyes tud lenni!) A tűzről levéve kis kancsóba öntjük.
3. Az édes bundás kenyérhez a tojást elhabarjuk a tejszínnel, ízesítjük vaníliával és sóval, majd egy nagyobb, lapos edénybe -tepsibe- öntjük, amiben az összes kenyérszelet kényelmesen elfér. Oldalanként ~2 percig "áztatjuk" őket a tojásos keverékben, így mindet magukba szívják.
4. Egy nagy serpenyőben-amiben 4 szelet kenyér elfér- felhevítünk 2-2 evőkanálnyi vajat és olajat, majd a kenyerek mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd kisütjük a második adagot is.
5. Az édes bundás kenyeret melegen tálaljuk, karamellszószt kínálunk mellé.

A karamell jó nagy adag -4 dl-, így bőven marad belőle desszertekhez, vagy egy finom habos kávéhoz. ;)

Pesztós csillagkenyér

Azt hiszem valahogy úgy vagyok én a kenyérrel, mint Gombóc Artúr a csokoládéval. :D Lehet kerek és szögletes, édes vagy sós, töltött, fűszeres, magos, sima, sajtos, krumplis, hagymás -a teljesség igénye nélkül persze-, és most már pesztós is. :D Amilyen mutatós ez a csillagkenyér, olyan könnyű elkészíteni. Ne csodálkozzunk, ha sokkal rövidebb idő alatt elfogy, mint amennyi az elkészítéséhez kellett. ;) 

 

Hozzávalók:
A tésztához:
35 dkg sima liszt
2 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
1 kk. cukor
4 ek. olvasztott vaj
só
néhány csepp olaj

A kenéshez:
6 tk. piros pesztó

A tetejére:
1 tojássárgája
nagyszemű só

1. A tésztához a tejben a cukorral és 1 evőkanál liszttel felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba mérjük, a többi hozzávalóval együtt összeállítjuk a tésztát, majd kézzel 3-4 percig dagasztjuk. Cipóvá formázzuk és olajjal lekenve, letakarva 1 órát kelesztjük. 
2. A sütőt a sütőkővel együtt 200°C-ra előmelegítjük. 
3. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, 4 egyenlő részre osztjuk. Ezeket cipóvá formázzuk, majd egyenként ~20 cm átmérőjű körlappá nyújtjuk. 
4. Az első tésztakört sütőpapírra tesszük, megkenjük 2 teáskanálnyi pesztóval. Ezután ráhelyezzük a következő tésztát, amit szintén megkenünk, majd így járunk el a harmadik lappal is, végül a negyedikkel befedjük az egészet. 
5. Az így előkészített tészta közepére egy kisebb kerek formát teszünk, majd e körül 16 egyenlő cikkre vágjuk. A cikkeket kettesével megsodorjuk, majd végüket összedolgozzuk. 
6. A megformázott kenyeret 15 percig kelesztjük, ezután lekenjük tojássárgájával, meghintjük sóval, majd a sütőpapírral együtt óvatosan a sütőkőre csúsztatjuk és ~15-18 perc alatt készre sütjük.

A receptet megtaláljátok a Kifőztük júliusi számában is. :)