Vaníliakrémes répatorta

 

 

 

 

 

 

 

Évek óta nem telik el nálam húsvét répatorta nélkül. Nagyon szeretem. Ez most egy vaníliakrémes változat. Ez van, ha az ember lánya este 7-kor találja el, hogy na most sütnöm kell valamit. :D Ezért az itthon fellelhető alapanyagok alakították a receptet. :) Azt hiszem lesz még ilyen máskor is. ;)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók egy ~22 cm átmérőjű kapcsos tortaformához: 

A tésztához:

25 dkg sima liszt

20 dkg cukor

1 csomag sütőpor

1 kk. őrölt fahéj

1 kk. őrölt gyömbér

1 csipet só

30 dkg finomra reszelt sárgarépa

5 dkg kandírozott narancshéj

8 dkg pirított dió durvára vágva

3 tojás

1 dl olaj

 

A vaníliás krémhez:

5 dl tej

5-6 ek. cukor

1 csomag vaníliás pudingpor (főzős)

10 dkg margarin

 

A díszítéshez:

kandírozott narancshéj

ehető virágok

friss fűszernövények

Továbbá:

kevés zsír és liszt a formához

1. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra. A formát kizsírozzuk, kilisztezzük.
2. A lisztben elkeverjük a sütőport, a fahéjat, a gyömbért és a sót.
3. A cukrot a tojásokkal habosra keverjük. Hozzáadjuk a sárgarépát, a narancshéjat, a diót, végül beledolgozzuk a sütőporral és fűszerekkel elkevert lisztet.
4. A tésztát a formába kanalazzuk, elegyengetjük, majd ~35-40 perc alatt készre sütjük. A formából kivéve, rácsra téve teljesen kihűtjük.
5. Míg a tészta sül, a pudingot felfőzzük a tejben a cukorral -a leírásnak megfelelően-, majd lefóliázva, vagy kevés porcukorral hintve kihűtjük.
6. A margarint kihabosítjuk, majd beledolgozzuk a kihűlt pudingot. Simára dolgozzuk.
7. A tésztát ketté vágjuk, majd megtöltjük és bevonjuk a vaníliás krémmel. Ízlés szerint narancshéjjal, virágokkal és fűszernövényekkel díszítjük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tipp: Egy üvegben néhány darabka vaníliarudat tartok, amit folyamatosan feltöltök kristálycukorral. Néha átkeverem, hogy átvegye a vanília aromáját, így mindig van itthon vaníliás cukor. Most a pudingot is ezzel készítettem. :) 

 

Ezzel a tortával kívánok mindenkinek békés, áldott húsvéti ünnepeket!

🐇

Répatorta trifle

Nekem a Húsvéthoz -néhány éve- épp úgy hozzátartozik a répatorta, mint a sonka, főtt tojás, fonott kalács trió. :) Igaz, ez évben magunknak sütjük a sok finomságot... Én biztos vagyok benne, hogy ezt a trifle-t jövőre is elkészítem és akkor majd más is megkóstolhatja. :)  Lehet, hogy nem is fogok vele várni kerek egy évet. Elvégre répatortát nem csak húsvétkor lehet enni. ;)

Hozzávalók egy 20 cm átmérőjű 12 cm magas tálhoz:
A répatortához:
30 dkg sárgarépa tisztítva, finomra reszelve
1,4 dl olaj
2 tojás
15 dkg cukor
8 dkg pirított dió durvára vágva
17,5 dkg sima liszt
8 g sütőpor
1 kk. őrölt fahéj
1 kk. őrölt gyömbér
1 csipet só
5 dkg kandírozott narancshéj apróra vágva

Továbbá:
vaj és liszt a formához

A krémhez:
6 dl habtejszín (30 %-os)
25 dkg mascarpone
6 ek. porcukor
2 csomag habfixáló (2 x 12 g)
1 narancs reszelt héja

A díszítéshez:
tört kandiscukor

1. A tortához a lisztet a fűszerekkel és a sütőporral elkeverjük. 
2. Egy tálban a tojást a cukorral kihabosítjuk. 
3. Hozzáadjuk az olajat, a sárgarépát, a diót és a narancshéjat, végül belekeverjük a sütőporos, fűszeres lisztet. 
4. Vajazott, lisztezett 20 cm átmérőjű kapcsos tortaformába öntjük a tésztát. 
5. Elegyengetjük és 180 °C-ra előmelegített sütőben ~35 perc alatt készre sütjük. Pár percet pihentetjük, majd a formából kivéve, rácsra téve teljesen kihűtjük. 
6. A krémhez a tejszínből a porcukorral és a habfixálóval kemény habot verünk. Hozzáadjuk a mascarponét és narancshéjjal ízesítjük. 
7. A répatorta egyik felét a tál aljába morzsoljuk. Rákanalazzuk a tejszínes krém felét. Elsimítjuk. Erre jön a második réteg répatorta, majd a krém másik fele, amit szintén elsimítunk. 
8. A tetejét tört kandiscukorral díszítjük. Tálalásig hűtőben tartjuk.

Tipp: Ha esetleg kimarad egy kevés a hozzávalókból, készíthetünk kis egyszemélyes adagokat.

A receptet megtaláljátok a Kifőztük magazin áprilisi számában is. :) 

Zserbó trifle

Ez a nap különleges a számomra, ugyanis ma van a születésnapom. :) Az idei több szempontból is rendhagyó, így hát nem is csoda, ha a torta is az lett. ;) Nagyon szeretem a zserbót -és a talpas tálamat is hónapok óta terveztem felavatni- így arra gondoltam miért is ne lehetne a kettőt valahogy összehozni. Mármint a zserbó-szeretetet és a talpas tálat. :D Így született ez a trifle.

Hozzávalók:
A piskótához:
7 dkg sima liszt
7 dkg étkezési keményítő
1 csipet só
1/2 kk. sütőpor
10 dkg cukor
1 ek. olaj
4 tojás

A csokoládészószhoz:
15 dkg porcukor
4 dkg holland kakaópor
7 ek. víz

A csokoládéhabhoz:
6 dl hűtött habtejszín (30%-os)
5 ek. porcukor
a csokoládészósz néhány evőkanálnyi kivételével
4 csomag Dr. Oetker habfixáló (40 g)

A lekváros réteghez:
4 dl víz
30 dkg sárgabaracklekvár
1,5 csomag Dr. Oetker színtelen tortazselé (18 g)

Továbbá:
25 dkg pirított dió (20 dkg darálva; 5 dkg durvára vágva)

1. Először elkészítjük a piskótát. A lisztet az étkezési keményítővel, a sütőporral és egy csipet sóval elvegyítjük. 
2. Egy tálban elkezdjük habbá verni a tojásfehérjét, közben fokozatosan hozzáadjuk a cukrot. A fehérjehabhoz adjuk egyesével a tojások sárgáját, majd az olajat, végül belekeverjük a száraz hozzávalókat. 
3. Sütőpapírral bélelt 20x32 cm-es tepsibe öntjük a tésztát és 175°C-ra előmelegített sütőben ~ 20 perc alatt készre sütjük. Rácsra téve kihűtjük, végül 2x2 cm-es "kockákra" vágjuk. 
4. A csokoládészószhoz kis lábasban elkeverjük a hozzávalókat és közepes lángon, folyamatos keverés mellett felfőzzük. Akkor jó, ha szép sima és besűrűsödik. Levesszük a tűzről, néha átkeverve kihűtjük.
5. A lekvárt a vízzel elkeverjük, botmixerrel simára turmixoljuk. Kis lábasba öntjük, majd a tortazselét belekeverjük és folyamatos keverés mellett felforraljuk. 1 percig főzzük, majd a tűzről levéve, néha átkeverve kihűtjük.
6. A csokoládéhabhoz -néhány evőkanálnyi kivételével- a csokoládészószt tálba öntjük. Hozzáadjuk a habtejszínt, a porcukrot és elvegyítjük. Hozzáadjuk a habfixálót és kemény habbá verjük. 
7. Összeállítjuk a desszertet. Egy 20 cm átmérőjű és 12 cm magasságú tál aljába egy réteg piskótakockát sorakoztatunk. A kockák egyik oldalát halványan megkenjük a lekvárral. A piskótaréteget megszórjuk a darált dió felével. 
8. Rákanalazzuk a lekvár felét és óvatosan elsimítjuk.
9. Erre rétegezzük a csokoládéhab felét és szintén elsimítjuk.
10. Ezután következik a második piskótaréteg, majd dió, lekvár és csokoládéhab.
11. A hab tetejét szépen elegyengetjük, meghintjük a durvára vágott dióval és megcsorgatjuk a maradék csokoládészósszal. Tálalásig hűtőben tartjuk.

Nekem kimaradt egy kicsi mindenből, így készült még két kis adag pohárban is. Igaz, azok "csak" egy rétegűek lettek. :) Ha valaki kicsit nagyobb tálban készíti, minden belefér. ;)

Diós-narancsos szaloncukor

Először két éve karácsonyra készítettem ilyen édességet. Azóta már húsvétra és ajándékba is készült több alkalommal és mindig nagy sikert aratott. Az egész úgy kezdődött, hogy régen nagyon szerettem leenni a karácsonyfáról a szaloncukrot. ...de sajnos a bolti már nem az igazi. Így hát eltökéltem, hogy házilag készült szaloncukorral lepem meg magunkat. Sokat vadásztam receptek után, és találtam is rengeteg finomabbnál finomabb házi variációt, de sajnos java részük rengeteg cukorral készül. Végül a sok cukormentes változatból összegyúrtam a sajátomat. :) Ennek a szaloncukornak az édességét a mazsola adja, így nem kell bele egy csipet cukor sem. A formázáshoz és öltöztetéshez, kell némi türelem, de az illat, ami készítés közben belengi a konyhát, és a végeredmény minden percet megér. 

Idén (2019) is elkészült a menetrend szerinti karácsonyi adag. :) Ezúttal újra lencsevégre is kaptam őket. Némiképp a recept is változott az évek alatt (került bele még egy kis fűszer és kandírozott narancshéj, a diót pedig megpirítom), így most frissítettem a receptet és a fotókat is. Annál is inkább, mert most nem csak étcsokoládé bevonattal készültek, hanem Anyuék kedvéért fehér csokoládéval is, mert ők azt nagyon szeretik. :) Végül még díszítettünk is; köszönöm az ihletet és a segítséget. ♥ Cserébe ezentúl mindig lesz majd fehér csokis szaloncukor (is). ;)

 

Hozzávalók 70-80 db szaloncukorhoz:

20 dkg pirított dió
10 dkg kókuszreszelék 
50 dkg mazsola
1 narancs reszelt héja
5 dkg kandírozott narancshéj
1 kk. őrölt fahéj
1/2 kk. őrölt szegfűszeg
30 dkg étcsokoládé a bevonáshoz (min. 60%-os)

1. A mazsolát megmossuk (átnézzük, hogy ne legyenek benne esetleg kocsánydarabok), majd a kockákra vágott kandírozott narancshéjjal együtt  8-10 percre forró vízbe áztatjuk.
2. Miközben a mazsola ázik, ledaráljuk a diót.
3. Egy nagy tálba kimérjük a kókuszreszeléket, hozzáadjuk a diót, a reszelt narancshéjat és a fűszereket.
4. A narancsos mazsolát leszűrjük, majd késes aprítóban pépesítjük.
5. Hozzáadjuk a diós keverékhez, és alaposan összekeverjük. Ha esetleg száraz a massza, és nem akar összeállni, akkor egy kis narancslevet adhatunk hozzá
6. Egy nagy tepsire vagy tálcára szilikonos sütőpapírt terítünk, majd a masszából egyforma méretű bonbonokat formázunk -lehet hagyományos szaloncukor-forma, vagy kis gömb is, aminek az alját kicsit meglapítjuk, hogy megálljon-, melyeket a sütőpapírra sorakoztatunk.
7. Száraz, hűvös helyen legalább egy éjszakán át pihentetjük. Ezalatt kissé megszikkadnak.
8. Másnap a csokoládét gőz felett felolvasztjuk, majd egy kis villa (ha van sajtvilla, mert annak csak két foga van) és egy fogpiszkáló segítségével szépen minden darabot megforgatunk benne. Ügyeljünk rá, hogy a máz mindenhol bevonja a szaloncukrokat.
9. Alaposan lecsepegtetjük a felesleges csokoládét, és óvatosan visszacsúsztatjuk a szaloncukrot a villáról a sütőpapírra a fogpiszkáló segítségével. Míg lágy a csokoládé, a bonbonokat díszíthetjük kókuszreszelékkel, apróra vágott kandírozott narancshéjjal, vagy cukorgyöngyökkel.
10. Hűvös helyre tesszük (ne hűtőbe, mert nem lesz szép a bevonat), hogy a csokoládé megdermedjen. Jól szellőző, száraz, hűvös helyen tároljuk.

Tipp: Ez a desszert még egészségesebbé tehető, ha a mazsola egy részét, vagy egészét kiváltjuk diétás lekvárral. Ebben az esetben a szárazanyag (kókusz, dió) és a lekvár, -vagy lekvár és mazsola- arányán módosítani kell. A lényeg, hogy jól formálható masszát kapjunk, de ne legyen lágy és szikkadás után könnyen be is tudjuk vonni csokoládéval.  

A bevonáshoz mostanra "kidolgoztam" egy csoki-lecsepegtető technikát, ami nálam jól bevált: ahogy forgatás után a villán csücsül a cukor, a villát óvatosan a tál széléhez kocogtatom. Így kis idő után szépen elkezd róla (vékony sugárban) lecsorogni a plusz csokoládé. A villa aljáról pedig a fogpiszkálóval húzom le a felesleget. Az olvasztott csokit menet közben folyamatosan kevergetem, így mindig folyékony marad; könnyebben megy az "öltöztetés" és egészen vékony lesz a bevonat. Bonbon-formában is elkészíthető, úgy szép szabályosak és egyformák lesznek. Abban még nem próbáltam, nekünk így "rusztikusan" is tetszik. ;)

Szolgálati közlemény: Az eredeti bejegyzés még 2013-ban került fel a blogra, de a technika ördöge munkálkodott, így kénytelen voltam egy új bejegyzésben feltenni a régi-új receptet. :) Remélem majd ezt a bejegyzést is legalább annyira kedvelni fogjátok, mint a régit. ;)

Szőlős-diós rozskenyér

Ezer éve szerettem volna ilyen klassz kelesztőkosarat, amitől a cipó szép mintát és formát kap. :) És végre, végre kipróbálhattam! :) Igazán mutatós, kis kenyérkéket lehet benne keleszteni. Érdemes próbálkozni, kísérletezni... Azt hiszem nemsokára egy új kovászt is életre keltek. ;)

Hozzávalók egy ~65 dkg-os cipóhoz:
25 dkg világos rozsliszt
15 dkg sima liszt
1 nagy marék durvára darált dió
1 tk. só
0,5 dl langyos víz
2 dl szőlőlé
2 dkg friss élesztő
1 tk. cukor
2 ek. olaj

1. Az élesztőt a langyos vízben a cukorral és 1 teáskanálnyi liszttel felfuttatjuk. 
2. A hozzávalókat tálba tesszük és kézzel 4-5 perc alatt ruganyos tésztává dagasztjuk. Letakarva, langyos helyen 1 órát kelesztjük. 
3. A megkelt tésztát enyhén lisztezett deszkán alaposan átgyúrjuk, cipóvá formázzuk és liszttel kihintett kelesztőkosárba tesszük úgy, hogy a kenyér teteje kerüljön a tál aljába. 
4. Fóliazsákba húzva további 1 órát kelesztjük. Közben előmelegítjük a sütőt -a tepsivel együtt- 225°C-ra. 
5. A megkelt tésztát óvatosan a forró, lisztezett, vagy sütőpapírral fedett tepsire fordítjuk és betoljuk a sütőbe. 
6. 10 perc után a hőmérsékletet 200°C-ra állítjuk és 45-50 perc alatt készre sütjük a kenyeret. Rácsra téve kihűtjük, ezután szeleteljük.

A receptet megtaláljátok a Kifőztük októberi számában is. :)

 

Szedres-őszibarackos pite

Esik a hó... Amolyan igazi sütisütős idő ez. ...és bár igaz, hogy ez a pite nem éppen téli hangulatú -már ami a fotókat illeti-, mégis jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki szeretne egy kis napsütést csempészni a konyhába.

Hozzávalók egy 27 cm átmérőjű piteformához:
35 dkg sima liszt
15 dkg túró
20 dkg vaj
2 tojássárgája
12 dkg cukor
1/2 citrom reszelt héja
1 csomag sütőpor (12 g)
1 csipet só

A töltelékhez:
10+10 dkg dió
2-3 őszibarack mérettől függően  (lehet befőtt is)
20 dkg szeder (lehet mirelit is)
5 dkg zsemlemorzsa
3 ek. porcukor
1 ek. étkezési keményítő
1 kk. őrölt fahéj
1 kk. őrölt vanília

Továbbá:
porcukor a tálaláshoz

1. A tésztához a lisztet elkeverjük a cukorral, a sütőporral, a citromhéjjal és sóval. Hozzáadjuk az áttört túrót, a vajat és elmorzsoljuk, majd a tojássárgájával együtt összeállítjuk a tésztát.
2. Lisztezett deszkán ~33 cm átmérőjű kerek lappá nyújtjuk és óvatosan a piteformába tesszük. Elegyengetjük, a szélét egyformára igazítjuk.
3. A töltelékhez 10 dkg diót késes aprítóban durvára darálunk. Elkeverjük a porcukorral, az étkezési keményítővel, a zsemlemorzsával és a fűszerekkel. A keveréket egyenletesen elosztjuk a tésztán.
4. Az őszibarack húsát ~2x2 cm-es kockákra vágjuk és a szederrel együtt a diós keverékre halmozzuk.
5. A maradék diót késsel durvára vágjuk, a gyümölcsök tetejére szórjuk. 
6. A pitét 190°C-ra előmelegített sütőben ~35-40 percig sütjük.
7. Ha kész, a formában hagyjuk kihűlni, ezután szeleteljük. Porcukorral hintve tálaljuk.

Tipp: Mostanság nemigen lehet sem friss őszibarackhoz, sem friss szederhez jutni. De ez ne szegje senki kedvét, mert bátran használhatjuk az ősszel eltett finomságokat. :) Amennyiben tehát mirelit szedret használunk, azt előzőleg olvasszuk ki. A barackbefőttet pedig alaposan csepegtessük le, hogy ne áztassák el majd a tésztát. A biztonság kedvéért a gyümölcsöket óvatosan elkeverhetjük, vagy megszórhatjuk egy kevés étkezési keményítővel. 

Boldog születésnapot Kisfiam ♥

Csemete ma négy éves. ♥ Leírhatatlanul gyorsan repül az idő. Hisz most volt, hogy járni tanult és beszélni. A tipegésből azóta nyargalászás lett, a rövidke szavakból pedig olyan körmondatok, hogy engem is simán lepipál, pedig az nem semmi. :D Az óvodás nagyfiú... Még vannak poros emlékeim abból az időből, mikor én voltam ekkora forma, így aztán emiatt is roppant izgalmas, hogy mivel telnek a napok az oviban. Persze ezt nem is olyan egyszerű kipuhatolni. :) Bár arra én is emlékszem, hogy olyan sok minden történik egy nap, hogy nem is olyan könnyű mindent észben tartani. ...és persze még ott van a titok-faktor. :D Amit képtelenség kijátszani, bármilyen furmányosan teszi is fel az ember lánya a kérdéseit. "Mi volt az ebéd? " "Az titok, nem árulhatom el, mert akkor idő előtt kipattan!" "Volt benne borsó? ...és krumpli? ...és hús?" "De Anyu! Mondom, hogy titok!" :D Tudom én, hogy az ekkora Csemeték egyébként is roppant titokzatosak, titkolózóak és titoktartóak tudnak lenni. A titok léte -a tudójának- igen szórakoztató és izgalmas, legyen az bármilyen picike is. Ezt onnan is tudjuk, hogy mostanában Janikovszky Éva - Égigérő fű című történetét olvasom Csemetének esténként. Ebben a történetben pedig nagyon klassz titkokat eszelnek ki. Van, amit fel kell fedni, a megfelelő időben és van, ami kipattan magától. :D Így hát Csemetének is vannak titkai, amiket nem árulhat el, mert idő előtt kipattannának. Én pedig ezt tiszteletben tartom, mert a titok valóban nagyon izgalmas dolog. :) Persze azért nem minden titok, ami az óvodában történik és van, hogy csak úgy elkezd mesélni magától. Kivel játszott, hogy hogy építették a várost a kis barátjával az óvónéninek és hogyan védték meg, hogy ne rombolódjon le. :D Ovi után, délutánonként rengeteget játszunk. Az építőzés azóta is nagy kedvenc. Sorra épülnek a kamionok, markolók, vonatok, kombájnok és autószállító trélerek. S közben mindig mondja, hogy ki hova megy, mit csinál. A furcsa házak, amiknek a fiúk a mesterei. :) Olykor társasjátékozunk a közösen rajzolt játékkal. Bújócskázunk, ami a végén mindig hatalmas kacagással végződik, mert a fiúk mindig együtt bújnak el és csuda jó helyeket találnak maguknak. Táncolunk Halász Judit dalokra és rengeteget rajzolunk. Autókat, traktorokat, kukásautókat, kamionokat, markolókat, munkagépeket és minden olyasmit, aminek kereke van és mindenféle érdekes dolgot csinál. ...és néha fogócskázunk, főleg az esti fürdetés előtt, ha Prücsöknek nem akarózik a kádba ülni. :D De azért előbb-utóbb eljutunk a lefekvésig, jöhetnek a "jószikát" puszik és a meseolvasás. Így egy-egy nap mégiscsak rengeteg minden történik és nem is repülnek olyan gyorsan. ♥

Csokoládétorta "Építés alatt" :D

Hozzávalók:
A tésztához:
6 tojás
45 dkg porcukor
18 ek. hideg víz
25 dkg sima liszt
5 dkg holland kakaópor
15 dkg darált dió
1 1/2 csomag sütőpor (18g)
1 csipet só
zsír és liszt a formákhoz

A krémhez:
22 dkg vaj
22 dkg porcukor
7-8 ek. holland kakaópor
1 púpozott ek. étkezési keményítő
3 ek. sima liszt
7,5 dl tej

A díszítéshez:
10 dkg tejcsokoládé apró darabokra vágva
5 dkg csokoládédrazsé (barna m&m's)
~5 dkg KitKat vagy kakaós nápolyi apró darabokra vágva

Továbbá:
kis munkagépek (előzőleg alaposan megcsutakolva és megszárítva) :)

1. A tésztához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét kemény habbá verjük. A tojások sárgáját kikeverjük a porcukorral és a vízzel. 
2. Hozzáadjuk a darált diót és a kakaóporral, sütőporral és sóval elkevert lisztet. Sima tésztává dolgozzuk. Óvatosan beleforgatjuk a tojáshabot.
3. A sütőt előmelegítjük 190°C-ra. Kizsírozunk és kilisztezünk egy 22 cm és egy 16 cm átmérőjű kapcsos tortaformát. A tésztát 2/3 : 1/3 arányban elosztjuk a két formában. Kissé megütögetjük, hogy a nagy buborékok távozzanak és előmelegített sütőben ~40-45 perc alatt készre sütjük. Ha nagyon pirulna a tészta teteje, csúsztassunk fölé egy nagy tepsit. Tűpróbával ellenőrizzük, lehet, hogy a kisebb formában pár perccel hamarabb kész lesz a tészta.
4. A kész tortaalapokat rácsra téve kihűtjük.
5. Míg a tészta sül, elkészítjük a krémet. A lisztet és étkezési keményítőt kis fazékban kevés tejjel csomómentesre keverjük. Hozzáadjuk a többi tejet és közepes lángon, folyamatos keverés mellett puding sűrűségűre főzzük. A tűzről levéve tetejére fóliát simítunk, vagy porcukrot hintünk, hogy ne bőrösödjön. Kihűtjük.
6. A vajat a porcukorral és kakaóporral simára keverjük. Ha a főzött krém teljesen kihűlt, apránként beledolgozzuk -érdemes robotgéppel- a vajas krémet. 
7. A kihűlt tortaalapok tetejét egyenesre igazítjuk -a leeső részt félretesszük a díszítéshez-, majd mindkettőt 3-3 lapra vágjuk. Megtöltjük őket a krém nagyjából 2/3-ával.
8. A nagyobb tortát a tálalótálra tesszük, bevonjuk a megmaradt krém egy részével, majd ráhelyezzük a kisebb tortát és ezt is bevonjuk.
9. Az igazítás után megmaradt tésztarészeket késes aprítóban morzsásra daráljuk. Tetszés szerint elrendezzük a tortán a kis munkagépeket, majd a tésztamorzsával, a csokoládédarabokkal és drazséval feldíszítjük a tortát. 
10. Egy éjszakát hűtőben pihentetjük, ezután jöhet az ünneplés. :)

A dekoráció ötlete a Pinterest-ről származik. Mikor elkezdtem ötletet gyűjteni fiús tortához, a második fotó, amin megakadt a szemem egy nagyon klassz díszítés volt. :) Így aztán nagyjából fél perc alatt eldőlt, hogy én biza Csemetének idén munkagépes tortát szeretnék készíteni. Miután beszereztem a gépeket, rájöttem, hogy ezek bizony egy szimpla tortán nem fognak elférni. Ezért is lett emeletes. ...és még így sem fért rá az összes. :D A tésztához és a krémhez újra a Nagymami tortája receptjét hívtam segítségül. A mennyiségeket megnöveltem és kávé helyett, most kakaó került a tésztába, mert Csemete kedvence azóta is a csokoládétorta. ♥