Kekszes-ananászos bébiétel

Szépen menetelünk az új ízek megismerésének útján. ...ami néha kicsit rögös, de azért alapjában véve nagyon szerencsésnek mondhatom magunkat, mert Csemete eddig nagyjából a brokkolit és a krumplit nem fogadta túl nagy lelkesedéssel. Igaz, kis időre a nyers alma is kiesett a kosárból, de ő azóta már visszatornázta magát. Most gyümölcsben utazunk többnyire, persze a zöldséges is folyamatos tesztelés alatt vannak. Gyümölcsök közül az őszibarack-alma-körte-banán négyes azt hiszem nyerő. Ezt a négyest egészíti ki mostantól az ananász. :) Párom nagyon szép, érett ananászt hozott, amit gyorsan meg is kellett kóstolni. Csemete lelkesen ízlelgette és gyorsan be is kanalaztuk ebédre. A gyümölcsből nekünk is készült "felnőtt" ebéd, de azért a jó részét meghagytuk babacsemegének. :)

Elkészítés:

1. Az alaposan megtisztított ananász húsát apró kockákra vágjuk, majd botmixerrel pépesítjük.
2. Az ananászpürét tálkába öntjük, beletördeljük a kekszet és hagyjuk, hogy teljesen megpuhuljon. 
3. Kanállal jól átkeverjük, ha kell, kevés forralt vízzel hígítjuk. Pár csepp citromlevet tehetünk hozzá, ha a gyümölcs nagyon édes.

Babapiskóta

Eddig nemigen fogyott nálunk a babapiskóta. Csak akkor vettem, ha valamilyen édességhez kellett. Pedig már rég kinéztem magamnak, hogy meg kéne próbálni itthon gyártani, talán akkor több fogyna. Na nem mintha ez lenne az elsődleges cél, hogy megnöveljem az éves babapiskóta fogyasztásunkat. :D Most végre rászántam magam. Annál is inkább, mivel Csemete is lassan elkezdheti rágicsálni az ilyesmit. Akkor pedig százszor inkább a házi, mint valami agyoncukrozott bolti. Bár meg kell hagyni, azért gyerekként anno mi is vígan csápoltuk befelé. :D ...lehet, hogy pont azért. ;) Az eredeti recepten kicsit változtattam, mert kevesebb cukrot használtam. Egész pontosan, a készülő piskóták tetejét én már nem szórtam meg.

Hozzávalók 50-55 db piskótatallérhoz:
10 dkg sima liszt
2 ek. étkezési keményítő
7,5 dkg barna cukor
3 tojás
1 csipet só

1. A sütőt előmelegítjük 180 °C-ra hőlégkeverésen. Két tepsire sütőpapírt fektetünk.
2. A tojásokat ketté választjuk. A fehérjét csipet sóval félkemény habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot, majd az egészet kemény habbá verjük.
3. Hozzáadjuk a villával elkevert tojássárgájákat, óvatosan beleforgatjuk, majd rászitáljuk a lisztet, étkezési keményítőt és óvatos, de gyors mozdulatokkal beleforgatjuk azokat is a tojásos masszába. 
4. A kész tésztát habzsákba töltjük, majd egymástól kicsit távolabb ~3 cm átmérőjű korongokat formálunk a sütőpapírra. (Sülés közben kissé kiterülnek. :) Végül nekem ~4 cm-es tallérok lettek.)
5. A két tepsit betesszük a sütőbe, majd ~8-9 perc elteltével megcseréljük őket, hogy az addig alul lévő tepsiben is szépen megpiruljon a piskóta, majd így sütjük további ~2-3 percig.

Ez a piskóta nem az a hagyományos, kemény, száraz. Persze lehet, hogy ha eleget tudna pihenni, keményebb lenne, de erre nálunk semmi esélye nincs. :D
Ha hagyományos babapiskóta formát sütünk, akkor ebből a mennyiségből ~30 db piskóta jön ki.


Ihletadó recept itt. :)

Csirkés-sütőtökös bébiétel

Javában tombol a sütőtökszezon, így épp itt volt az ideje, hogy a Csemete is megkóstolja ezt az általam annyira kedvelt zöldséget. Optimista gyerek vagyok, így nem is gondoltam arra, hogy egy icir-piciri adagot készítsek. Rögtön egy negyed sütőtököt főztem meg. :D Persze nyilván nem egy evésre gondoltam megetetni a Csemetével; viszont bíztam benne, hogy ízleni fog neki és akkor a pürésített tök kis adagokban vándorolhat a mélyhűtőbe. Nagy örömömre így is lett. Az első pár kanálnál fürkész tekintet, alapos vizsgálódás, hosszas ízlelgetés és "námmm-nommm-námmm" után már úgy csápolta, hogy csak na. :D 
Néhány napja a Csemete "egyedül" eszegeti le a kanálról az ételt. Nem is hagyja, hogy etessem, csak szépen kiveszi a kezemből a kanalat. Így én csak a kanálutántöltő vagyok -de azt is csak úgy, hogy ketten fogjuk a kanalat- illetve ha kell, elvégzem a szükséges finombeállítást. Mivel a kanál néha megmakacsolja magát és keresztbe fordul, vagy más hasonló mutatványt végez. :D Egyszóval oltári büszke vagyok! ♥

Elkészítés:

1. A csirkemellfilét felkockázzuk, majd annyi vízben, ami ellepi, egy gondolatnyi sóval és egy pici fokhagymával (én egy egész filéhez tettem egy kis gerezd fokhagymát) puhára főzzük, majd némi főzővízzel együtt botmixerrel pürésítjük.
2. A sütőtököt meghámozzuk, kimagozzuk. Húsát kockákra vágjuk, majd kevés vízben puhára főzzük. Leszűrjük -a főzővizet félre tesszük-, majd pürésítjük.
3. A húsból és a sütőtökből egy evésre való adagot összekeverünk, majd sinlac porral alaposan kikeverjük. Ha kell, még némi főzővízzel hígítjuk.
4. Tálalás előtt a langyos bébiételbe egy kávéskanálnyi olívaolajat és néhány csepp citromlevet -jön a hűvös, kell a vitamin :)- keverünk.

Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat.

Sárgarépás-párolt almás bébiétel

Azt hiszem az alma némiképp trónfosztott lett. :D Szegény... De mit lehet tenni, ha a csemete sokkal jobban szereti az őszibarackot? Hát ki kell próbálni, hogy párolva hogy ízlik neki az előbb említett gyümölcs. Mivel végérvényesen itt az ősz, lassan vége a friss barackos időszaknak is. Bár menekítettem a zamatos gyümölcsből a fagyasztóba, ahol apró kis "csomagok" várják, hogy mikor szabadulhatnak ki a hidegből, azért mégsem tudok annyit elraktározni, hogy kitartson egész télen. Mondjuk az is igaz, hogy más a helyzet, mint amikor még mi voltunk gyerekek. Télen a boltokban alma volt és körte; esetleg banán, narancs és citrom. Már ha volt oly szerencsés a bolt, hogy ezekből jutott a polcokra. Ha nem, maradt az alma. Aztán mégis felnőttünk. ;) Most már, ha az ember akar, bármilyen gyümölcsöt vehet évszaktól függetlenül, bár azért az sosem olyan, mint akkor, mikor a szezonja van. Pláne, ha itthon is megterem. :) Egyszóval, ha szerencsénk lesz, és találunk finom barackot veszünk, ha nem nem, de akkor ott az alma. Párolva. Mert hogy a Csemete úgy csápolta befelé a sárgarépás-almás bébiételt, hogy nem győztem kanalazni. :D Persze azért a nyers alma evéssel nem hagyjuk fel, csak majd társítani kell más gyümölccsel, zöldséggel, hogy jobban csússzon. 

 

Elkészítés:

1. Az almát, sárgarépát alaposan megmossuk, meghámozzuk, kockákra/karikákra vágjuk. Külön-külön kevés vízzel puhára pároljuk.
2. Az almát a sárgarépával és kevés főzővízzel együtt botmixerrel pépesítjük. Sinlac porral alaposan elkeverjük, ha kell, még főzővízzel hígítjuk, hogy elérjük a megfelelő állagot. 
3. Tálalás előtt a langyos főzelékbe egy kávéskanálnyi olívaolajat keverünk.

Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat.

Kekszes-banános bébiétel

A glutén tartalmú ételek hozzátáplálása talán az egyik legvitatottabb téma a babák étkezésében. Na igen... Most legyen okos az ember lánya! :D Ahány helyen olvasunk róla, annyiféle információt kapunk. Mikor adjunk először glutén tartalmú ételt a piciknek? Milyen formában? Mi a jobb, a tejpép, vagy a keksz? ...és még annyi kérdést lehet feltenni. De azt hiszem egy a lényeg, a fokozatosság. Mert hát gondoljunk bele. Mi felnőttek is először csak kóstolgatjuk az olyan ételt, amit addig még nem ismertünk. A babáknál pedig nagyon-nagyon fontos, hogy ne terheljük le őket "óriási" adag új étellel. Ez pedig fokozottan igaz a glutén tartalmú ételekre. 
Így hát, felvértezve magam a rengeteg információval, úgy döntöttem, hogy a "félszülinap" környékére időzítjük ezt az attrakciót. Mivel Csemete már két hónapja ismerkedik a gyümölcsökkel, zöldségekkel, így egész egyszerű a helyzet, mert az új ízekkel már kicsit könnyebben barátkozik. Kivéve persze, ha élből nem ízlik az a bizonyos étel. :D Banánt már evett egy kis barackkal, vagy almával, ezért gondoltam, hogy most is beválik -persze a kedvenc gyümölccsel a barackkal együtt-, mint az első kekszes bébiétel alapja. Jelen pillanatban második hete eszik kekszet/gabonás tejpépet -bolti :)- pici adagokban, felváltva. Idáig úgy néz ki minden rendben. Ezt le is kopogom!

Elkészítés:

1. A barackot megmossuk, meghámozzuk, húsát kockákra vágjuk. Hozzáadunk néhány karika banánt, majd a gyümölcsöket botmixerrel pürésítjük.
2. Egy negyed háztartási kekszet zacskóba téve nyújtófával apró morzsákra törünk, majd ezt adjuk a gyümölcspüréhez. Alaposan elkeverjük és pár percet pihentetjük, hogy a kekszmorzsa megpuhuljon.  Átkeverjük, ha kell, pici forralt vízzel hígíthatjuk az ételt. 
3. Fogyasztás előtt egy kis kávéskanálnyi olívaolajat keverünk hozzá.

Gyümölcsöknél mennyiségeket azért nem írok, mert mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat. 
A háztartási keksz mennyisége az első hét után növelhető fél kekszre, majd újabb egy hét után egy egészre. Ha bármi olyan tünet jelentkezik, ami lisztérzékenységre -coeliakia- utalhat, forduljunk a gyermekorvoshoz!


Bővebb információ: vedonoblog.hu, szuloklapja.hu

Csirkés-zöldborsós bébiétel

Ahogy telik az idő, egyre több ízzel próbálom megismertetni a Csemetét. :) Kicsit tartottam tőle, hogy mit fog "szólni" a legújabb ötletemhez, mert azért a zöldborsó színét nem lehet elrejteni. Igaz, szép zöld lett a püré, de hát ami nekem tetszik, még nem biztos, hogy neki is fog. Legnagyobb örömömre azonban egy szemöldökfelhúzáson kívül nem volt nagyobb meglepetés. Lehet, hogy az is sokat segített, hogy széles vigyorral a képemen közelítettem a borsópürével és közben lelkesen mondogattam, hogy "Nézd Csillagom! Anya csinált neked borsós finomat!" :D ...és Ő úgy vigyorgott rám vissza, hogy csak na! Aztán lelkesen elkezdte becsápolni az ebédet. 
...annyira bíznak bennünk; és ez olyan jó érzés. Jó és hihetetlen nagy felelősséggel jár, mert nagyon kell vigyáznunk erre a bizalomra. Még akkor is, ha csak egy egyszerű ételről van szó. :)

Elkészítés:

1. A zöldborsót kevés vízben puhára főzzük, majd a főzővízzel hígítva botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a sinlac port és egy kevés főzővízzel együtt krémes állagúra keverjük a főzeléket.
2. A csirkemellet megtisztítjuk, kicsontozzuk, kevés vízben puhára főzzük. A főtt húst kevés főzővízzel pépesítjük, majd a borsópüréhez adjuk.
3. Tálalás előtt a langyos főzelékhez keverünk egy kávéskanálnyi olívaolajat.

 

Vigyázzunk, hogy a borsópürében ne maradjanak nagyobb borsóhéj darabok, mert az rossz hatással lehet a baba emésztésére. Ha kell, inkább passzírozzuk át szitán a pürét.

Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat.

Ünnepi ebéd - Csirkés-barackos bébiétel zöldségekkel

Nagyon szalad az idő. A csöpp kis legény -aki már nem is olyan csöpp- ma hat hónapos! :) Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan el fog repülni fél év! 

E neves alkalomra pedig "különleges" ebédet főztem. :) Az alapja barackos pép, amibe most csirkehús is került, a díszítés pedig zöldborsó- és sárgarépapüréből készült. :)

Elkészítés:

1. A zöldborsót és a megtisztított, karikákra vágott sárgarépát kevés vízben puhára főzzük.
2. A csirkemellet megtisztítjuk, kicsontozzuk, majd kockákra vágjuk és annyi vízben, ami ellepi, puhára főzzük. A főzővízbe -azt írták- tehetünk egy gondolatnyi sót. Én nem tettem.
3. A barackot meghámozzuk, húsát kockákra vágjuk. Kevés csirkehússal együtt botmixerrel pürésítjük. Elkészítjük a sinlac alappépet, majd elkeverjük a csirkés-barackos pürével és egy kávéskanálnyi olívaolajjal.
4. A borsót és sárgarépát kevés főzőlével külön-külön pürésítjük, majd ezekkel díszítjük az ételt. :)

A lepke szárnya barackhéjból készült. Azt később én ettem meg. :D
Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat.

Sárgarépás-barackos bébiétel

Mostanra kiderült, hogy a barack igen nagy kedvenc. :) A sinlac pép is bevált, így ideje volt, ismét újítani. A sárgarépa igazából a második zöldség, amit a Csemete kóstol. A brokkolis bébiételből ugyanis hősiesen evett tíz kanállal, aztán hirtelen elég lett. :) Hát meg kell hagyni, hiába a több vízben főzés és alapos pépesítés, azért a brokkolinak brokkoli íze marad. Az pedig cseppet sem hasonlít a barackra. :D De nem adom fel, majd kicsit később újra próbálkozunk. Addig is gondoltam kipróbáljuk a sárgarépát, ami az én személyes kedvencem. Anyu mesélte, hogy picinek is sok répát ettem, így gondoltam, hátha nem csak én fogom szeretni a párolt répát a családban. Már harmadik alkalommal csináltam ilyen bébiételt és úgy néz ki, nem leszek egyedül a répaszeretettel. ;)
Azért persze került mellé egy kis barack is, biztos, ami biztos.

Elkészítés:

1. A sárgarépát alapos tisztítás után vékony karikákra vágjuk, kevés vízben puhára főzzük.
2. Az őszibarackot megmossuk, meghámozzuk, majd a húsát kockákra vágjuk. A répával együtt botmixerrel pürésítjük
3. Elkészítjük a sinlac alappépet, majd hozzákeverjük a pürét egy kávéskanálnyi hidegen sajtolt növényi olajat* és már lehet is kanalazni. :)

Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat. Nálunk van mikor több gyümölcs kerül bele, így kicsit lazább lesz a pép. Főleg, ha nagyon meleg van, mert akkor jobban csúszik a több folyadék. Van, hogy menet közben igazítok még az összetételen, mert nem sikerül elsőre eltalálni. :)

*A hidegen sajtolt növényi olajokban található omega-3 zsírsavak nagyon fontos szerepet játszanak az egészséges idegrendszer fejlődésében.

Almás-barackos bébiétel

Az elmúlt két hétben igen sok dolog történt. Nagyjából két hónap telt el azóta, hogy a Csemete először hasról hátra fordult; aztán pár hét kihagyás után most már egyre sűrűbben gyakorolta új tudományát. Most szombaton pedig igen sok "edzés" -mint egy kis óramutató "körbejárt" az ágyban- és oldalt fekvés után hátról hasra fordult. De egy szempillantás alatt... :D Rengeteget "beszélget", kacag, ismerkedik a játékaival és minden érdekli. :) 
Izgalmas kaland ez mindannyiunknak... Látni, ahogy napról napra mi mindent tanul egy ilyen pici emberke. ...és olyan jó látni, hogy mennyire örül minden újdonságnak.
Gondoltam hát, hogy az evészet terén is újítunk picit. Így kipróbáltuk, hogy milyen a sinlac pép. Ez egy rizs- és szentjánoskenyérmag alapú hypoallergén pép. Az első pár napban üresen kóstolta, majd almával és barackkal. Azt hiszem a barackos valahogy jobban ízlik. :D Újabban pedig a két gyümölcsöt együtt teszem a péphez. ...vagy a pépet a gyümölcshöz...? Barackból kicsit többet, mert az édesebb. Igaz, ami igaz, még nagyon az elején járunk, és a rántott csirkecombig vezető úton még jó sok bébipapin kell "átrágnia" magát a Csemetének, de azt hiszem klasszul haladunk. ;)

A sinlac pépről további infó: www.nestlebaba.hu

"Minden nap egy alma és a doktor alma."

Egy örök érvényű igazság, mely többek között elhangzik az egyik kedvenc filmünkben , az ...és megint dühbe jövünkben is... Igen, mi a "csípjük a Bud Spencer - Terence Hill filmeket" csapatot erősítjük. :D ...mértékkel persze... Mert hát nem lehet mindent ész nélkül fogyasztani. A filmeket sem. Minden esetre, kellenek néha az olyan filmek is, amin nem kell izgulni, figyelni, gondolkodni, csak nézi az ember, kikapcsolja az agyát és közben jókat derül a poénokon. ...és hát a zene... Hát az hatalmas! A film alatt hangosan dudorászni ér! :D Nem tudnám megmondani, hogy hányszor láttam, de ha valahol belefutok, egy megmagyarázhatatlan okból ottragadok a tv előtt. :) Hoppá! Kicsit elkanyarodtam az eredeti témától.  Sebaj, ez most csak úgy jött...

Szóval igen! Tegnap megismerkedtünk az almával. Pontosabban én az üveg almareszelővel -emlékszem ilyen nekünk is volt otthon :)-, a Csemete pedig ennek eredményeképp a reszelt almával. A gyümölcsöt párom szüleitől kaptuk. Igazi bio nyári minialmák. Gyerekméretűek. :D A barátkozás sokkal zökkenőmentesebbre sikerült, mint a barackkal. Bár gondolom már az is sokat segített, hogy nem teljesen új kanállal enni. Nyilván azért van még mit gyakorolni, de úgy néz ki az alma is maradhat a menüben, ahová a barack azóta hivatalosan is felkerült. Most már nem csak passzírozva, hanem rostokkal turmixolva. Így már az állaga sem volt annyira ismeretlen. Egyelőre a minden nap egy fél "gyerekalmánál" tartunk, ami két evésre fogy el, de a kezdet biztató... :D

Egy szóval az alma jó!

Barátkozás az őszibarackkal :)

Hát itt volnánk... Ő, én és az őszibarack. :) ...nem is értem, úgy rohannak a napok, mintha az ember kergetné őket... :) Már eltelt négy hónap! Atya ég! Így hát elérkezett az ideje, hogy elinduljunk azon véget nem érő és minden bizonnyal roppant izgalmas úton, amit az ízek megismerése jelent. Bizony, ma volt a napja, hogy a kis legény először kóstolt barackot. Két egész kávéskanálnyit! ...na jó, inkább lé volt, mert a nagyja rost, passzírozáskor visszamaradt, de itt most az első új íz volt a lényeg. Én csak néztem nagy szemekkel, lélegzetvisszafojtva, hogy mi fog történni... Aztán akkora vigyor ült ki a képemre, hogy nagyobbat rajzolni sem lehet. :D Jó, persze azért volt fintorgás, nem is akármilyen, de kis gondolkodási idő után jöhetett az újabb próba. Így nagyjából 15 nekifutásra, adagonként 2-3 cseppel, de elfogyott ez a hatalmas mennyiség. Így remélem mától az őszibarack -amennyiben mézédes- hivatalosan is felkerülhet a menübe. :D

Óriási lépés egy csöpp embernek. ♥ :)