 |
| Füvészkert - Szeged |
 |
| Énekes rigó - Turdus philomelos (Füvészkert - Szeged) |
"A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel,
rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem
iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos
természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány
immáron több mint száz éves. Megszervezésének közvetlen előzménye a
hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény,
mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az
első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi
Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon
kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemei
népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett "természetvédő" és "erkölcsnemesítő" szellemben méltatni a Madarak és
Fák Napját."
"Klebelsberg Kuno 1931-es, időnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban az oktató "a fák jelentőségét fejtegeti", a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik".
Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből "ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény".
Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: "újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani". A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével "a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is"."
Szöveg forrása: wikipédia
 |
| Füvészkert - Szeged |
"Klebelsberg Kuno 1931-es, időnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletéből kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan "szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is". A fákkal kapcsolatban az oktató "a fák jelentőségét fejtegeti", a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa "azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik".
Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből "ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény".
Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: "újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani". A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével "a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is"."
 |
| Füvészkert - Szeged |
 |
| A galambunk -Bambula- és fiókái a régi lakásunk erkélyén :) |
Szöveg forrása: wikipédia
