Oldalak

2015. augusztus 30.

Mátra - Galyatető, Kékestető












Mátrai nyaralásunk néhány napja alatt igyekeztünk bejárni azokat a helyeket, melyeket Párom jól ismer, hisz kisgyerekként sok nyarat töltött itt szüleivel. Később pedig felnőtt fejjel munkája miatt gyakran járt ezen a vidéken. :) Néhány éve már jártunk együtt Galyatetőn, mert barátokkal itt szilvesztereztünk. Meg kell hagyni, ez a hely télen, nyáron csodás. :) Talán egyszer majd ősszel is eljövünk, mert imádom azt az évszakot. Most Csemetével az árnyasabb, hűvösebb kirándulóhelyeket céloztuk meg, bár be kell valljam, nekünk is jobban esett a fák között sétálni ebben a nagy melegben. :) Útközben néha megálltunk, megcsodálni a kilátást. Ki tudja, egyszer talán a kilátókba is felmerészkedünk. ;)




Mátraszentimre






1944-ben jött létre, majd 1948-ban nyerte el mai határait. Tulajdonképpen hat, a Felső-Mátra hegyeiben szétszórtan elhelyezkedő lakotthelyből áll, ezek Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető. Mátraszentimre a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekszik. Magyarország legmagasabban fekvő települése (750-835 m) (A legmagasabban fekvő településrésze Galyatető).
A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta. Erre utal régi nevük: Ötházhuta-Mátraszentimre, Fiskalitáshuta-Mátraszentlászló, Felsőhuta-Mátraszentistván. Az első családok leszármazottai a ma is a falvakban élő Gubalák, Stullerek, Szabadok, Randliszekek, Szőkék. Ma is az eredeti szlovák nevek vannak többségben, hiszen a helyben élő őslakosokhoz beházasodottak hamar asszimilálódtak.
A Felső-Mátra, vagy ahogyan másképpen nevezik: a Nyugati-Mátra hosszú időn át ismeretlen volt a nagyközönség számára. Az 1900-as évek elején megjelent "Mátrai és gyöngyösi kalauz" című munka szemléletesen mutatja be a településeket és az itt élő embereket.
Mátraszentimre és környéke mellett a Mátra egésze is csak viszonylag szűk körben volt ismert. A múlt század első felének egyik útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselőtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Galyatető. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel elveszett kedvelt felvidéki üdülőhelyek helyett kapott mind hangsúlyosabb szerepet a Mátra. Ennek okai többek között a fővároshoz, Budapesthez való közelsége, másrészt viszonylagosan jó megközelíthetősége volt.
Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.
A Mátrán belül is sajátos helyet foglalnak el a felső-mátrai falvak, hiszen lakói - eltérően a Mátra más részeitől - döntően szlovák ajkúak voltak. 1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából országszerte hatalmas ünnepségeket rendeztek, ennek részeként kapta az akkori Ötházhuta a Mátraszentimre, Fiskalitáshuta a Mátraszentlászló, Óhuta a Mátraszentistván nevet. Néhány évvel később épült meg az első műút Hasznos felől. 1942-ben született meg a javaslat, hogy a Hasznoshoz tartozó több külterületi lakott hely önálló községgé váljon. 1944 áprilisától vált Mátraszentimre önálló közigazgatási egységgé. Érdekes, hogy Bagolyirtás korábban Gyöngyösoroszihoz tartozott. Galyatetőt 1948-ban csatolták Mátraszentimréhez.






A hotel, ahol laktunk. A kis szobában, kényelmesen elfértünk. :) ...igaz, csak akkor voltunk bent, ha aludtunk, vagy épp rendbe tettük magunkat. :D Az ablak nyugatra nézett, így ha nem sötétítünk be, jól felmelegedett volna a szoba, mire visszaérünk a kirándulásból. De résen voltunk és így kellemes idő maradt bent. A személyzet kedves, figyelmes, az étel finom és az egész hotel gyerekbarát. Az étteremben tiszta és stabil etetőszékek, külön kis színes tányérok és evőeszközök kicsiknek. :) Bizony Csemete is jó kedvvel falatozta a vajas kenyér-katonákat a kék/zöld/piros tányérokból. ;) Van játszószoba, a hotel mellett egy mini kaland park és egy nagy játszótér, ahol persze a szülők is jól szórakozhatnak, amennyiben hintázni, csúszdázni, vagy épp focizni támad kedvük. :D



A kilátás
















Galyatető



 


Galyatető országos hírű üdülőhely a Mátrában, Mátraszentimre egyik településrésze. Nevét a hasonló nevű Galya-tetőről kapta, amely 964 méter magas.

















































Út közben












Kékestető






A Kékes-tető Magyarország legmagasabb hegycsúcsa. 1014 méter magas, egyes forrásokban 1015 méteres magasság olvasható. A Kékes hegy a Mátra hegységben (Északi-középhegység) található. Innen indul az ország leghosszabb sípályája (1,8 km). Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A csúcson egy nemzeti színűre festett kő jelzi a magassági pontot. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve síközpontja, jelentős turisztikai célpont. A terület közigazgatásilag Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. A csúcshoz közel található a Mátrai Gyógyintézet kékesi egysége, amely a kedvező klimatikus viszonyok miatt épült. 













Mesebeli erdő














Szöveg forrása: wikipédia

4 megjegyzés:

  1. Egyik kedvenc helyem, imádok ide járni. Remélem jól éreztétek magatokat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Brigi, azt el is hiszem, mert csodás vidék! :) Nagyon jól éreztük magunkat mi is, és biztos, hogy megyünk még. :)

      Törlés
  2. Nagyon klassz helyen jártatok, és a képeid csak úgy csábítják az embert, hogy arrafelé kiránduljon. A természet csodaszép. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De jó! :) Hát igen... valóban gyönyörű. :)

      Törlés