Badacsonytomaj - Balaton-felvidék

 Látkép a Balatonra

 

Római út

 

Strand

 

Badacsony-hegy

A település -mely 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját- névadója a Tomaj nemzetség Tanuz aba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony fejedelem korában költözött hazánk területére. Tanuz aba Heves megyében, az Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony besenyő sógorságához tartozott.
Fia Urkund volt, és Urkund fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.
Amikor 997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant Somogyban a Koppány-féle lázadás.
Az ennek leverésére indult királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi partján adományba kapta  a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és Cserszegtomaj területét.

Badacsony-hegy

A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankáit már a történelem korai időszakában is lakták   különböző őskori és ókori törzsek, népek, kultúrák embercsoportjai, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor pásztoraitól a harcias keltákon át a rómaiakig.

A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának időszakából csak közvetett bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I. (Szent) László trónra lépése (1077) közötti évszázadokban.

Badacsony-hegy

A középkorban a Badacsony déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet volt. Az írott források viszonylag későn -Károly Róbert király uralkodása idején, 1313-ban- említik első ízben Badacsonytomajt.

A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéből, 1344-ből való. Ebben értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.
Békefi Remig középkorkutató tudós 1907-ben elemezte a szóban forgó oklevelet és az alábbiak szerint foglalta össze vizsgálódása eredményét az "A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban" című munkájában: "Tomaj (ma Badacsonytomaj a Badacsonyhegy keletioldalán, a Balaton partján) egyháza 1344-ben Szent István első vértanú tiszteletére avatva ...", azaz: "... cuius (Thomay) ecclesia parochialis in honore beati Stephani protomartiris foret constructa".

A későbbi történeti források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható a templom további története, A törökellenes végvári harcok idején, 1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de plébániája elhagyatva, üresen állt. Egy másik említés szerint az ismétlődő török portyázások ellenére még 1652-ben is épségben találták.

A törökök kiűzése (1699) és a Rákóczi-szabadságharc lezárulta (1711) után új fejezet kezdődött a Szent István templom, de a korabeli Badacsonytomaj történetében is.

Szent Imre plébániatemplom

"Európában mindössze két bazaltból épült templomról van tudomásunk. Az egyik városunkban található. 
A badacsonytomaji Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Az építkezés költségeit a hívek, a község, a bazaltbánya és a Vallásalap vállalta. A templomépítés megszervezésében kiemelkedő szerepe volt Varga Sándor plébánosnak és Csala Gergely községi bírónak. A falu szorgalmas kőművesei, lakatosai, asztalosai, ácsmunkásai végezték az építkezést. A bánya 24 ezer pengő értékű faragott bazaltkő és nemes zúzalék ajándékozásával, az Esterházy hercegi uradalom pedig ingyen fuvarokkal segítette a munkálatokat. Az új templomot 1932. október 9-én szentelték fel."

"1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az alkalomból készültek Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és Feltámadás. A felújított templomot és az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt." 

 Római út

 Tájház

 Strand - háttérben az Örsi-hegy

Szöveg forrása: badacsonytomaj.hu