November elsejének ünnepe, Mindenszentek napja - All Saints' Day vagy All Hallow's Day az angolszász eredetű Halloween-ünnepre vezethető vissza.
Az angolszász országokban (Írország, Skócia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada) a Mindenszentek napját megelőző este; október 31. a halloween ünnep (angolul all hallows' evening = „minden szent estéje”).
"Halloween azonban az egyik legrégibb ünnep, melynek évszázados történetisége kevéssé ismert. Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek a kelták; kiknek pogány hagyományai közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor ünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
Ezen a napon, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és kiűzik onnan a gonosz szellemeket.
835-ben a római katolikus egyház november 1-jét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította, amit tűzgyújtással és felvonulással ünnepeltek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, így az évek során mindezen szokások összevegyültek. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon, melyeket virágokkal díszítenek. "A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban."
A töklámpás története
"Egy ír legenda szerint nevét egy Jack O'Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A történet úgy szól, hogy egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogy soha többé nem fogja kísérteni a lelkét, ha végre leengedi őt. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából. Az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.
A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek...
A legenda egy másik ismert változata szerint, amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az Ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában szereplő eredeti takarmányrépát a narancssárga színű, az Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen kivájható vigyorgó sütőtök növény váltotta fel."
Forrás: wikipedia, SuliHáló,
Milyen jó kis értekezést kanyarítottál, most már minden világos. :) Gyakorlatilag, ha jól értelmezem, csak az a különbség az angolszász országok és a mi Mindenszentekkel kapcsolatos hagyományaink között, hogy bár ugyanazt ünnepeljük nov. 2-án, amit ők (a Halottak Napját), de a Mindenszentek Estéje (okt. 31.), azaz a Halloween nálunk valahogy kimaradt. Ezért ágálnak sokan a Halloween ellen. Ha jól tudom, hazánkban is állítottak töklámpást régen, de ebben nem vagyok biztos.
VálaszTörlésA fotók nagyon hangulatosak, az otthon melege árad belőlük. :)
Örülök, hogy tetszett! :) Bár én sem vagyok nagy "Halloween-párti", azért valahogy mégis beköltözik hozzánk is egy-egy minitöklámpa. Nem is beszélve arról, hogy ez az ünnep nem a divatról szól, ahogy azt sokan hiszik. Bár kétségtelen, hogy a sok külföldi hírből ez jön át, azért jó tudni, hogy sokkal ősibb az eredete. :) Jól tudod, nálunk is állítottak töklámpást. :D Meg is találtam, hogy hol olvastam róla. Szóval nekünk is van töklámpás-történelmünk. ...vagy történelmi töklámpásunk? :D http://videkielet.hu/blog/videki_elet/legendas-magyar-toklampasok
Törlés