Oldalak

2013. augusztus 6.

Kakukkfüves padlizsánragu






"Hétköznapi" vacsorának sokszor készítek ilyen, vagy ehhez hasonló zöldségragut. Szeretem, mert nem kell vele sokat szöszmötölni. Pár pillanat alatt kész és már mehet is a tányérra. Kifejezetten jól jön, ha az ember munkából hazaérve kissé punnyadtabb az átlagosnál. :) Frissen sültek, grillezett húsok mellé jól illik, de ettük már csak "simán" párolt rizzsel is, most legutóbb pedig sárgaborsó főzelékhez és úgy is nagyon finom volt. :) Rakhatunk bele mindenfélét; cukkinit, gombát, zsenge zöldbabot, ami épp van otthon.




Hozzávalók 2 személyre:
50 dkg padlizsán
2 nagy paradicsom
1 paprika
2 szál újhagyma
1 fej lilahagyma
2-3 gerezd fokhagyma
kakukkfű (citromillatú, ha van)
oregánó

bors
4 ek. olívaolaj


  1. A padlizsánt megmossuk, végeit levágjuk, majd ~2x2 cm-es kockákra vágjuk.
  2. A paradicsomot, paprikát, lilahagymát szintén felkockázzuk, nagyjából akkorára, mint a padlizsánt. Az újhagymát felkarikázzuk.
  3. Egy serpenyőben felhevítjük az olívaolajat. Rátesszük a lilahagymát, paprikát és elkezdjük pirítani. Mikor kezdenek egy kis színt kapni, hozzáadjuk a paradicsomot, padlizsánt, újhagymát és a vékony szeletekre vágott fokhagymát.
  4. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk az apróra vágott oregánó és kakukkfű felével, majd jól átkeverjük. ~2 percig pirítjuk, majd lefedjük és hagyjuk, hogy néhány perc alatt átpárolódjanak a zöldségek.
  5. Levesszük a fedőt, kicsit még pirítjuk, majd rátesszük a megmaradt zöldfűszereket, átkeverjük és forrón tálaljuk.





2013. augusztus 1.

Palacsinta















A lángos mellett a másik kedvenc nyári eledel a palacsinta. Nem telhetett úgy el balatoni nyaralás, hogy ne ettünk volna palacsintát. ...legalább egyszer. Nagy volt az öröm, mikor láttuk, hogy Anyu délelőtt bekeveri a tésztát. "Juhúúúú! Ebédre palacsinta lesz!" :D A strandos-bódés palacsinta valahogy sosem "olyan", mint Anyué. :) Azért néha a vízparton is ettünk egyet-egyet, de a házi finomabb. Később én lettem a palacsinta-felelős. Egy jó kis öreg öntöttvas serpenyőben sütöttem, dobáltam a palacsintákat, amit tényleg egy pillanatra sem lehetett egyedül hagyni, mert valamiért, a serpenyő egyensúlya nem az igazi. Kicsit "nyélnehéz", így ha az ember elengedi, könnyen egy billenő serpenyőből repülő palacsintával találja szembe magát, amit borzasztó csörömpölés követ, ahogy a serpenyő landol a konyhakövön. :D De állítom, hogy az ebben a serpenyőben sült palacsinta a legfinomabb. Ezt az alaptésztát bármivel tölthetjük. Ehetjük lekvárosan, kakaósan, cimetesen -fahéjasan :)-, zöldségekkel, hússal, vagy túróval töltve. Egyszóval mindenhogy.







 







Hozzávalók ~25-30 db palacsintához:
40 dkg sima liszt
1 l tej (legalább 2,8%-os)
1 dl olaj
4 nagy tojás
1 csapott kk. só


  1. A tojásokat és az olajat elkeverjük fél liter tejben.
  2. Egy nagyobb tálba kimérjük a lisztet, sózzuk, majd folyamatos keverés mellett hozzáöntjük a tojásos tejet. Ezzel jó alaposan kikeverjük, hogy a tészta csomómentes legyen, majd fokozatosan hozzáadjuk a tej másik felét is.
  3. 2-3 órára hűtőbe tesszük a tésztát, amit néha átkeverünk.
  4. Sütés előtt fél órával kivesszük a hűtőből, majd pici olajjal átkent serpenyőben -ez függ a serpenyőtől is, de én csak 3-4 palacsintánként kentem át halványan- kisütjük a palacsintákat úgy, hogy a tésztát közben folyamatosan kevergetjük.

















Sok oka van annak, hogy új fotók kerültek fel ehhez a régi recepthez. :) A legfontosabb talán mégis az, hogy az egyik legkedvesebb balatoni emlékemmel nosztalgiázhatok. ♥ Köszönöm a Fotókelléknek, hogy segítettek valóra váltani egy régi álmot. :)