Holdvilág

Eötvös József - Holdvilág

Ha a nap leszállva eltűnt,
mint egy fényes képzelet,
s a sötét éj fátyolával,
elterűl a föld felett:

szívesen andalgok akkor
a harmattelt réteken,
és a hallgató természet
nyúgodalmat ád nekem.

Mint ha aggnak homlokára
hint ezüstöt az idő,
s nyúgodalmat nyer végtére
a sokáig szenvedő:

úgy talál e föld nyugalmat,
ha a nap lement,
és a holdvilág magasról
rá ezüstöt önt.