Még valamikor nyár elején viccből elültettem 6 szem kicsírázott krumplit. Szépen megjelöltem a helyüket nádpálcával, aztán vártunk. Nem is számítottam rá igazán, hogy lesz alattuk valami, mert ezek nem "igazi" vetőkrumplik voltak... aztán egyszer csak kihajtottak és akkora lombjuk lett, hogy ihaj! Jókat vigyorogtam rajtuk, gondoltam ha mást nem is csinálnak, de legalább szépen zöldítenek a kertben. ...azért a biztonság kedvéért idővel szépen felkupacoltam őket. Néhány napja újabb tereprendezésbe kezdtünk a konyhakert tájékán és a krumplik útban voltak -a lombjuk már úgy is odalett-, így fel kellett ásni a helyüket. Klassz meglepi volt, mert a "vicckrumplik" alatt tényleg lapult jó pár szem újkrumpli. Néhány "rágicsának" is kellemes meglepi lehetett, mert egy-két szem folytonossági hiányos lett. De oda se neki, így is lett egy fél rekesz saját krumpli. :D Ebből válogattam most ki a legapróbbakat.
Hozzávalók 2 személyre:
0,5 kg ~3-4 cm-es apró újburgonya (lehet picit nagyobb is, csak egyformák legyenek:))
3-4 ek. a fokhagymás olíva öntet olajából
5-6 gerezd fokhagyma
4-5 ágacska rozmaring
3-4 ágacska borsikafű
fél citrom leve
só
frissen őrölt színes bors
- A burgonyát, rozmaringot, borsikafüvet megmossuk, leszárítjuk.
- Egy sütőtálat kibélelünk sütőpapírral, majd beletesszük a burgonyát és a fokhagymagerezdeket héjastól.
- A borsikafű száráról lemorzsoljuk a leveleket, letépkedjük a zsenge hajtásokat és rászórjuk a burgonyára. Sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk a fokhagymás olívaolajjal és citromlével, majd kézzel alaposan összeforgatjuk, hogy a fűszerek mindenhová "eljussanak".
- Elrendezzük rajta a rozmaringágakat, majd betesszük a sütőbe és 200°C-on 45-55 perc alatt -ez függ a burgonya fajtájától és a szemek nagyságától- készre sütjük. Sütés közben 3-4 alkalommal átforgatjuk, hogy mindenhol egyenletesen piruljanak.
Mikor kész, kívül szép aranybarna, belül puha, mint a vaj. :)
A burgonykáid már önmagában is viccesek, hát még a hozzá kerekített sztori. Én legalábbis jót derültem rajta. :) Jó dolog, ha az ilyen poénvetésből mégis kihajt valami komoly. Fincsi lehet a múltkor készült olívaolajaddal.
VálaszTörlésNálam rendszeresen akad kicsírázott krumpli, nyilván bevetem a virágládát. :D
Olyan jót vigyorogtam rajtuk. Némelyik kisebb volt, mint egy gerezd fokhagyma. :D Most én is jót derültem, ahogy olvastalak. Az erkélyen néhány láda krumpli jól mutatna. :)
VálaszTörlésA saját, frissen felszedett apró burgiknak nincs párja! Én is imádom őket - a meglepit, amikor kiborogatva a földből, folyamatosan bukkannak elő a körömnyitől az öklömnyi darabokig.
VálaszTörlés:D De jó! Örülök, hogy te is így gondolod! :) Én ezért imádom a növényeket. ...mindet. Hihetetlen, hogy mi mindenre képesek. Leginkább megmosolyogtatják a lelkünket és nem utolsó sorban jóllakatnak. :D
VálaszTörlés