2017. január 27.

Kocsonya









Gyerekkorom óta nagyon szeretem a kocsonyát. Anyu mindig főz ha beköszönt a tél. Otthon a kamrában szépen meg tud dermedni, mert jó hideg. :) Igaz, nem sokáig kellett a tálkáknak ott árválkodni, mert folyton rájártunk. Képes voltam egy nap akár reggel, délben és este is kocsonyát enni. Citromlével megcsepegtetve, friss kenyérrel, egy bögre forró teával... Én még sosem főztem, pedig -ahogy Anyu is mondta- nagyon egyszerű. :) És tényleg. Igazából csak türelmesen kell várni míg megfő, aztán egy kicsit szöszmötölni, mikor szétszortírozza az ember, aztán megint türelmesen várni, míg szépen megdermed. A minap, mikor bevásárolni mentünk, hogy, hogy nem, a kosárba került egy csomag kocsonyahús. Bár húsból volt benne a legkevesebb, de ez nyilván érthető. Persze került még mellé egy kis tarja, de csak a biztonság kedvéért. Itthon aztán nekiláttam életem első, saját kocsonyájának. Micsoda nagy "kár", hogy nálunk csak én szeretem... :D De néha -na jó, kicsit többször- ilyen is kell!







 

Hozzávalók 4-6 személyre:
70 dkg kocsonyahús (különböző jó bőrös, porcos, csontos sertésalkatrész)
30 dkg sertéstarja
1 fej vöröshagyma
5 gerezd fokhagyma
6-8 szem feketebors
1 sárgarépa
1 petrezselyemgyökér

1 tk. őrölt pirospaprika


  1. A tarját 8 egyforma darabra vágjuk, majd a megtisztított kocsonyahússal együtt nagy lábasba tesszük.
  2. Hozzáadjuk a megtisztított zöldségeket, fűszerezzük, majd annyi vizet öntünk rá, ami bőven ellepi. (A sóval csak óvatosan bánjunk, mert ha "túl" sós lesz a lé, előfordulhat, hogy nagyon lassan, vagy egyáltalán nem dermed meg.)
  3. Takarék lángon főzzük ~5-6 órán át; az időközben elpárolgott vizet pótoljuk. Főzés közben a "leves" felszínén képződő habot leszedjük. 
  4. Mikor kész, a tetejéről lekanalazunk néhány evőkanálnyi zsírt. Ebben elkeverjük a pirospaprikát. 
  5. A húst -a zöldségekkel, ha valaki úgy szereti- mély tányérokba, vagy tálakba porciózzuk, majd rászűrjük a levét. Megcsepegtetjük a pirospaprikás zsírral. Megvárjuk, míg kihűl, ezután hűtőbe, vagy hideg kamrába tesszük dermedésig.
  6. Frissen sült kenyeret kínálunk hozzá. Só és citrom is került még mellé az asztalra. ;)














Én a nagyobb csontokat szortírozás előtt kibogarásztam belőle, hogy szebben el lehessen rendezni a tányérban. A kocsonya hűtőben (állítólag) egy hétig is eláll. :)

3 megjegyzés:

  1. Én már sorban állok, hogy kieszegethessem a húst a kocsonya közül. :D A kenyeredre is pályázok ám, mert nagyon guszta. :) (Csak halkan súgom a kérést, hogy a kocsonyából egy picit küldenél a cicáknak is? Imádják. :D )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Tudod mit? Küldök egy jó nagy tányérral, aztán szépen el tudjátok osztani. :D Csomagoltam mellé friss kenyeret is! ;)

      Törlés
    2. Ó,de rendi vagy, köszi! :) Mindannyian jót eszünk majd belőle. :)

      Törlés