Fűszeres cukkinikrém

 

 

 

 

 

Még 2018 őszén készítettem ezt a cukkinikrémet. Igen, azóta sok idő eltelt és sok minden történt. A recept és a fotók pedig feledésbe merültek. Mostanáig... De ugye szokták mondani: "Jobb későn, mint soha!" Most itt van. Igaz, napokig keresgéltem a jegyzeteim között -tiszta szerencse, hogy "csak" két doboz van tele mindenféle méretű és formájú kézzel írott cetlikkel :D -, kis kutakodás után még az ötletadó eredetit is megtaláltam. :) Azóta megfontoltabb vagyok és füzetbe jegyzetelek, bár nekem még azt is sikerül néha elkavarni... Viszont határozottan könnyebb megtalálni. :D A cukkinikrémhez anno nagyon klasszul illett a szőlős-diós rozskenyér.

 

 

 

 

 

 

Hozzávalók:

(a zöldségeket hámozva/tisztítva mérjük)

1,5 kg cukkini 

30 dkg sárgarépa

30 dkg kápia paprika

1-2 db Jalapeño (vagy bármilyen erős paprika)

1 kg paradicsom 

2 nagy vöröshagyma

3-4 gerezd fokhagyma

5 dkg cukor

~1 ek. só

1 dl olívaolaj

borsikafű (ízlés szerint)

kakukkfű (ízlés szerint)

 

1. A cukkinit, sárgarépát, paradicsomot és a paprikát -mindkét félét- ledaráljuk. 
2. Egy nagy fazékban felhevítjük az olívaolajat és megdinszteljük rajta a finomra vágott vöröshagymát. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és rövid ideig együtt dinszteljük. 
3. A fazékba tesszük a darált zöldségeket. Fűszerekkel ízesítjük és alaposan elkeverjük. 
4. Közepes lángon, időnként megkeverve ~1 órát főzzük a cukkinikrémet. Ha esetleg darabosnak találjuk, botmixerrel pépesítjük. Újra forraljuk.
   
5. Forrón tiszta -steril-, száraz üvegekbe töltjük. Lezárjuk és 1-2 percre fejtetőre állítjuk. Még forrón száraz dunsztba tesszük. Ha kihűlt, mehet is a kamrapolcra. :) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Appelstroop - Holland almaszirup

Gondolkodtam, hogy ez a recept illik-e a Holland-nosztalgiaprojektbe, mert hogy igazából almaszirupot eddig nem ettem. Mégis úgy döntöttem, itt a helye, mert igaz, hogy anno nem kóstoltam, de szegről-végről ismerem. :) Mikor kisgyerekként a családdal néhányszor Hollandiában jártunk, ott találkoztunk vele először. Aprócska műanyag dobozkákba zárva, mint a méz, a vaj, vagy a lekvár. Ott sorakoztak a reggelinél a svédasztalon, de valahogy mindig elmaradt szegény és inkább a mézet, vagy lekvárt választottuk. Kár, mert ha már akkor tudom, hogy milyen finom, sokkal hamarabb elkészítem itthon is. :D Ez a szirup egy kicsit tömény, érdekes módon nem az édessége, sokkal inkább a hihetetlenül erős alma íz miatt. Olyan, mint valamiféle almaesszencia. A színe, pedig, mint a sötét borostyán. ♥ Az almaszirupot süteményekre, palacsintára, fagylaltra is tehetjük, de vajas kaláccsal is nagyon finom. Persze csak módjával. ;) Legközelebb azt hiszem dupla adagot készítek. :D

Hozzávalók ~2 dl-hez:
8 dl frissen facsart almalé
15 dkg barna cukor
1/2 rúd fahéj

1. Az almalevet a cukorral és fahéjjal lábasba tesszük. Takarék lángon kevergetve addig főzzük, míg a cukor elolvad.
2. Ezután keverés nélkül -szintén takarék lángon- gyöngyözve addig forraljuk, míg a negyedére besűrűsödik. Tiszta, száraz üvegbe töltjük. Ha teljesen kihűlt, akkor lezárjuk az üveget.

Tipp: Hogy az almaszirup mikor sűrűsödik be a negyedére, azt egy bambuszpálcikával könnyen ellenőrizhetjük. Bejelöljük rajta az "induló" mennyiséget és azt, hogy mikor lesz majd kész. A pálcikával így főzés közben folyamatosan ellenőrizhetjük a szirupunkat. :) Ne főzzük túl, mert egyrészt keserű lesz, másrészt kihűlés után túlságosan besűrűsödik.
A kész szirup hűvös kamrában -meg merem kockáztatni, hogy- hónapokig is eláll, ha hamarabb el nem fogy. ;)



Ihletadó recept: itt.
 

Vaníliás őszibaracklekvár

Nemrégiben sikerült szert tenni szép érett, sárga húsú őszibarackra. :) Annyira szépek voltak, ahogy ott sorakoztak a rekeszekben, hogy szinte véteknek éreztem lekvárt főzni belőlük. :D Na jó, csak viccelek, de azért néhány szemet megmenekítettem friss fogyasztásra és persze sütibe is került belőlük. :) A lekvárt két adagban főztem, az elsőnél kevesebb pektint használtam, így az az adag kicsit hígabb lett. Oda se neki, mert az ízén mit sem változtat. Lehet belőle öntet süteményekre, pohárdesszertre, palacsintára, vagy gombócokhoz. ...és ha esetleg maradna jövő nyárra, akár fagyira is tehetjük. ;)

Hozzávalók:
őszibarack
35-40 dkg cukor / 1 kg tisztított gyümölcshús (a barack fajtájától és ízléstől függően)
1 vaníliarúd / 1 kg tisztított gyümölcshús
8-12 g pektin / 1 kg tisztított gyümölcshús (attól függően, mennyire sűrű lekvárt szeretnénk)
1/2 citrom leve

1. A barackot több vízben, alaposan megmossuk. 
2. Egy nagy fazékban vizet forralunk, majd kisebb adagonként -amennyi gyümölcs egy rétegben kényelmesen elfér a fazékban- néhány perc alatt előfőzzük a barackot. Keményebb baracknál ez akár 5 perc is lehet.
3. Kicsit hűlni hagyjuk, majd héjától és magjától megfosztjuk.
4. A gyümölcshúst kisebb darabokra vágjuk. Egy részét átpasszírozhatjuk -paradicsompasszírozón-, de ez a lépés kihagyható, mert a főzéssel és ha jó érett a gyümölcs, amúgy sem lesz darabos a lekvár. :)
5. Az előkészített gyümölcshúst lemérjük, nagy fazékba, vagy lábasba tesszük. Hozzáadjuk a szükséges mennyiségű cukor felét és a citromlevet. A vaníliarudat hosszában kettévágjuk, magját kikaparjuk és a vaníliarúddal együtt a gyümölcshöz adjuk. Közepes lángon elkezdjük főzni a lekvárt. Gyakran kevergessük, különben hajlamos leragadni.
6. 25-30 perc főzés után hozzáadjuk a megmaradt cukorral elkevert pektint. Alaposan elkeverjük, majd további ~10 percig főzzük. Kiszedjük a vaníliarudakat.
7. A kész lekvárt tiszta, száraz, csírátlanított üvegekbe szedjük. Celofánnal és/vagy tiszta, sérülésmentes fedővel lezárjuk. Ha kész vagyunk, mehetnek pihenni 2 napot a száraz dunsztba, majd felkerülhetnek a kamrapolcra. :)

Sárgabaracklekvár citrommal

Beköszöntött a sárgabarack-szezon. :) Az egyik legnagyobb kedvencem ebből a gyümölcsből a sárgabaracklekvár, méghozzá citrommal. Imádom! :D Most úgy készítettem, ahogy Anyu és az ő Anyukája, Messze-mama is készítette egykor. ♥ Így hát ez is egy igazi családi recept. Ebben a lekvárban az a legjobb, hogy ki lehet vadászni belőle a citromkarikákat. Ezt a tevékenységet már kicsinek tökéletesítettük, s ahogy a felbontott üveg kikerült az asztalra, mi pillanatok alatt "citromtalanítottuk". Mi tagadás, én azt sem bánnám, ha az egész csak barackban főtt citromkarikákból állna. :) Süteménybe, palacsintába, vajas kenyérrel, vagy kaláccsal nagyon finom. Néhány napja Anyuéktól hoztunk egy kevés sárgabarackot. Mi tagadás, először valamiféle süteményt terveztem belőle és hogy a maradékot majd eleszegetjük, de olyan régen főztem már igazi baracklekvárt, hogy nem tudtam neki ellenállni. :) Pontos mennyiségeket nem írok, mert az arány a lényeg, no meg az elkészítés. ;)

Hozzávalók:
sárgabarack
40-45 dkg cukor/ 1 kg tisztított gyümölcshús (a barack fajtájától és ízléstől függően)
2 kisebb (lehetőleg bio) citrom / 1 kg tisztított gyümölcshús

1. A barackot több vízben, alaposan megmossuk. 
2. Egy nagy fazékban vizet forralunk, majd kisebb adagonként -amennyi gyümölcs egy rétegben kényelmesen elfér a fazékban- néhány perc alatt előfőzzük a barackot. Keményebb baracknál ez akár 5 perc is lehet.
3. Kicsit hűlni hagyjuk, majd héjától és magjától megfosztjuk.
4. A gyümölcshúst kisebb darabokra vágjuk. Egy részét átpasszírozhatjuk -paradicsompasszírozón-, de ez a lépés kihagyható, mert kitartó főzéssel és ha jó érett a gyümölcs, amúgy sem lesz darabos a lekvár. :)
5. Az előkészített gyümölcshúst lemérjük, nagy fazékba, vagy lábasba tesszük. Hozzáadjuk a szükséges mennyiségű cukrot és közepes lángon elkezdjük főzni a lekvárt. Gyakran kevergessük, különben hajlamos leragadni.
6. Mikor elérte a kívánt állagot (én kicsit több, mint 1 órát főztem) - ez is ízléstől függ, ki hígabban, ki sűrűbben szereti-, hozzáadjuk a megmosott, 3-4 mm-es karikákra vágott citromot. Ezután már óvatosan kevergessük, nehogy szétnyomkodjuk a citromkarikákat. 
7. További ~10 perc főzés után a lekvárt tiszta, száraz, csírátlanított üvegekbe szedjük. Ügyeljünk arra, hogy ha lehet, minden üvegbe egyformán kerüljön citromkarika is. :) 
8. Az üvegeket celofánnal és/vagy tiszta, sérülésmentes fedővel lezárjuk. Ha kész vagyunk, mehetnek pihenni 2 napot a száraz dunsztba, majd felkerülhetnek a kamrapolcra. :)

Tipp: A cukor mennyisége első olvasatra soknak tűnhet, de a citrom miatt egy kicsivel több kell bele. Természetesen kevesebb cukorral is készíthetjük, a lényeg, hogy menet közben kóstolgassuk -persze csak nagyon óvatosan-, így saját ízlésünknek megfelelően édesíthetjük. :)

Citromdzsem

Valójában némiképp megtévesztő az elnevezés, mert nem csak citromból készül. :) De azért azt mégsem adhattam neki, hogy "Tökös" citromdzsem. :D Pedig tényleg az. Fantasztikus citrom aromával. Mivel a főzőtök klasszul felvesz más ízeket, így a citromdzsem alapja ez a zöldség lett. Több helyen láttam már évekkel ezelőtt ilyen dzsemet, de valahogy sosem jutottam odáig, hogy kipróbáljam. Most minden adott volt. Zsenge tök, sok zamatos citrom, hűvös idő. :D Már két adag készült, de azt hiszem ebből a "túl sok" sem lesz elég. ;)

Hozzávalók 10 db 2 dl-es üveghez:
2 kg zsenge főzőtök reszelve
6 db kezeletlen citrom (egyenként ~20 dkg-osak)
60 dkg cukor
12 g pektin

1. A reszelt tököt a cukor felével nagy fazékba tesszük, elkeverjük, állni hagyjuk.
2. A citromokat alaposan megsikáljuk. Három citrom reszelt héját és kifacsart levét -a magokat szedegessük ki- a tökhöz adjuk. A megmaradt három citromot éles késsel vékony karikákra vágjuk, kimagozzuk. A szeleteket apró cikkekre vágjuk, majd azt is a tökhöz adjuk.
3. Alaposan elkeverjük, majd közepes lángon felforraljuk és kevergetve ~15 percig főzzük.
4. A pektint elkeverjük a cukor másik felével. Hozzáadjuk a forró, citromos keverékhez, majd ~5 percig együtt főzzük az egészet.
5. Ha elkészült, levesszük a tűzről és a forró dzsemet tiszta, száraz üvegekbe töltjük. Ép, sérülésmentes fedővel lezárjuk, majd ~5 percre fejtetőre állítjuk az üvegeket. Ezután száraz dunsztba tesszük. Ha kihűltek, mehetnek a kamrapolcra, vagy egyenesen az asztalra. :)

Fűszeres édes-savanyú retek

Idén valahogy nagyon klassz lett a "retektermés". :) Miután sikerült nem lecsúszni az időben történő ritkításról, így szépen cseperedtek. Olyannyira, hogy muszáj volt valamit kitalálni, mert ezt a mennyiséget ketten nem tudtuk megenni, még akkor sem, ha egyikünk igen lelkesen pusztítja. :D Sajna a nyers retekkel nem vagyok kibékülve, de különböző salátákban, ha már kissé veszített az erejéből szívesen fogyasztom én is. Most, hogy véget ért a kertben a retekszezon, muszáj volt az összes még földben csücsülő retekgyereket felszedni. Ezért is gondoltam, nem ártana egy nagyobb mennyiséget "megszelídíteni" és eltenni későbbre. Találtam is hozzá elég sok leírást, így már csak egy alapos retekcsutakolás és némi bíbelődés választott el attól, hogy elkészüljön ez a pikáns csemege. :) A fűszerezés természetesen bármilyen lehet, amit csak szeretünk. Nekem most ez a kicsit keleties ízvilág sikeredett.

Márpedig véletlenek nincsenek. :D Mindjárt el is mondom, hogy miért. Mire végére értem a mondókámnak -közben persze olvasgattam is-, látom ám, hogy Konyhavirtuóznál van a VKF! staféta. A 73. forduló témája:

Nyári ízek télire...

Amint elolvastam a kiírást, tudtam, hogy én bizony játszom, mert ez egy igazán remek és időszerű téma. :) Így hát, tudat alatt a VKF!-re, pont jókor készült ez a fűszeres savanyúság.

Hozzávalók 3 db 300 ml-es üveghez:
70 dkg tisztított, vékonyra szelt retek*
3 dl víz
1 dl ecet (20%-os)
6 ek. barna cukor
1 tk. só
1 tk. őrölt gyömbér
2 tk. barna mustármag
1 kk. őrölt szecsuáni bors 

1. Egy lábasban összeforraljuk a vizet, cukrot és ecetet a fűszerekkel. 
2. A gyöngyöző fűszeres lébe tesszük a zöldséget, majd néhány percig -folyamatosan kevergetve- együtt forraljuk, míg a retek üvegessé nem válik.
3. Tiszta, száraz üvegekbe szedjük, felöntjük annyi lével, ami épp ellepi, majd sérülésmentes, ép tetővel lezárjuk. 
4. Egy napra száraz dunsztba tesszük.

* A retek mindkét végét levágjuk -a levelét később felhasználhatjuk-, majd több vízben alaposan megmossuk. Az esetleges sérüléseket kivágjuk, majd az így megtisztított retket uborkagyalun vékonyra szeljük.

Narancsos sárgarépaital

Ezt az itókát mindenképpen ki akartam próbálni. Na nem, mintha nem ittam volna már ilyet, sokkal inkább az eltevése érdekelt, hogy Csemetének is készíthessek. Persze mint minden gyümölcs- és zöldséglé ez is frissen az igazi, de kiránduláskor, vagy séta közben aligha van az ember hátizsákjában gyümölcscentrifuga. :D Helyette van néhány kis üveg rostos üdítő. :) Kicsit megilletődtem, mikor a "centrifugálás" után olyan kevéskének tűnt a nedű, de kiszámoltam, hogy sokkal, de sokkal olcsóbb, mint a bolti, úgyhogy legközelebb dupla adagot készítek. :)

 

Hozzávalók:
1,5 kg narancs
80 dkg sárgarépa

1. A sárgarépát megtisztítjuk, megmossuk, majd ~2 cm-es karikákra vágjuk. 
2. A narancsot is megmossuk, majd a héját a fehér hártyával együtt levágjuk. A gerezdeket elválasztó hártyák közül -éles késsel, óvatosan- kivágjuk a gyümölcshúst. Egyszóval kifilézzük a narancsot. :)
3. Az előkészített sárgarépa és narancs levét gyümölcscentrifugával kinyerjük. 
4. Az italt 2 dl-es tiszta, száraz üvegekbe töltjük, majd sérülésmentes, ép tetővel lezárjuk azokat.
5. Egy nagy fazékba sorakoztatjuk az üvegeket. Az edényt feltöltjük annyi vízzel, hogy az az üvegek nyakáig érjen, majd kis lángon ~2 órán át gyöngyözve forraljuk. Az elkészült italt a vízen hagyjuk kihűlni. Ezután mehetnek a kamrapolcra. :)

Nekem ebből a mennyiségből kicsit több, mint 1 liternyi itóka lett. Ez persze függ attól is, hogy a narancs és a sárgarépa mennyire lédús.

Appelmoes - Holland almaszósz

Almaszósz. A Holland nosztalgia-projekt újabb darabja. :D Imádom! Pontosabban imádjuk! Az egész család. :) Emlékszem azokra a hajnalokra, mikor Apu hazaért Hollandiából. Valahogy mindig úgy jött ki a lépés, hogy valamikor kora hajnalban ért haza. Sokszor egyszerre levezetve a több száz kilométert. Anyu mindig mondta előző este, hogy időben feküdjünk le és mire felébredünk, Apu már itthon lesz. :) Persze az izgalomtól alig jött álom a szemünkre. Olyan éberen aludtunk, mint a nyuszik; és minden apró zajra felébredtünk. Aztán egyszer csak nyílik a nagykapu, egy kocsi feláll a kertbe és mire mi pizsamában kirobogtunk a konyhába Apu már ott állt Anyu mellett mosolyogva és kezdődött a mesélés. Mi történt itthon, mi volt a suliban, jók voltunk-e, milyen volt Apunak az út; és közben körbeültük az asztalt, Anyu teát főzött, kibontódott egy zacskó mazsolás zsemle és már ettük is madárlátta téli szalámival, jófajta igazi edamival! :D Ááá... Kell egy időgép! 
Mikor befejeztük a korai reggelit, előkerültek a bőrönd mélyéről a meglepetések. Olykor színes ceruzák, farmer nadrágok, volt, hogy görkorcsolyát rejtett a színes csomagolópapír. :) Kisorakozott az asztalra a sajt, csokidara és az Almaszósz. Ajj... de jó kis találmány ez! Kicsit édes, kicsit fanyar, kicsit fűszeres és nagyon almás. Igen sokféleképp felhasználható. Ehetjük sültekhez, grillezett húsokhoz, készíthetünk belőle desszertet és tölthetjük süteménybe... de szerintem citrommal megcsepegtetett ropogós bundájú rántott hússal a legjobb. :D

Hozzávalók 3 db 400 ml-es üveghez*:
1,5 kg savanykás alma tisztítva, darabolva**
1 dl víz
10 dkg cukor
1 teáskanál őrölt fahéj

1. Az almát a vízzel és fahéjjal együtt közepes lángon addig főzzük, míg a gyümölcs pépes lesz. 
2. Hozzáadjuk a cukrot, majd kevergetve tovább főzzük, míg az felolvad. Vigyázzunk, hogy ne ragadjon le. 
3. Forrón, tiszta, száraz üvegekbe szedjük. Sérülésmentes, ép tetővel lezárjuk az üvegeket, majd 5-10 percre fejre állítjuk őket. Száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

 

*A kész almaszósz mennyisége függ az alma fajtájától.
**Az almát alaposan megmossuk, meghámozzuk, majd szépen ledaraboljuk a magházról. Én még kiskoromban tanultam Aputól ezt a technikát. :) Fogjuk az almát a magház két végénél fogva -a hüvelyk és a középső ujjunkkal-, ahol a bemélyedések vannak, mert így könnyen tudjuk majd forgatni az almát. Ferdén belevágunk a gyümölcsbe, a tetején, mintha jó vastagon akarnánk elkezdeni hámozni úgy, hogy egy tortacikkhez hasonló formát kipattintunk belőle, ahogy kicsit megbillentjük a kést. A cikk ~1 cm vastag és tetszőleges nagyságú, nálam ~2 cm az íve. Így spirálisan haladva, mindig egy kicsit forgatva az almán, szépen le tudjuk vágni a gyümölcshúst a magházról. Olyan közben az alma, mint egy csigalépcső. :)
Ez a módszer akkor jó, ha szószhoz, leveshez, kompóthoz, vagy olyan ételhez kell az alma, amibe nem kell nagyon-nagyon apróra vágni és nem fontos, hogy tökéletesen egyformák legyenek a darabok.

A receptet megtaláljátok a Kifőztük szeptemberi számában is. :)

Recept forrása: mijnreceptenboek.nl