Fotó forrása: www.budspencerofficial.com
...Bud Spencer... Fogalom nekem és még nagyon sokaknak, akik a filmjein nőttünk fel. Elment. Hihetetlen. Anyu azt mondta róla: "Remélem, hogy a mostani gyerekeknek is lesznek ilyen "hősei". Mert nekem az volt és mindig is az marad. Sosem gondoltam arra, hogy egyszer majd ő is elmegy, s az égieknél főzi a hagymás babot. Ahol már nem osztogat pofonokat, csak figyel minket mosolyogva a Mester. Csodás élete volt. Páratlanul tehetséges, sokszínű és jó ember. Jogi egyetemet végzett. Volt olasz úszóbajnok és válogatott vízilabdázó. Volt légitársasága, étteremlánca, textil üzeme. Zeneszerző, énekes, forgatókönyvíró, pilóta és feltaláló. Bármibe fogott, azt sikeresen csinálta. Mégis talán a filmjeivel, az általa alakított karakterekkel lopta be magát a szívünkbe. Sok filmjét láttam. :) ...nagyon sokszor... Mikor meghallom az ...és megint dühbe jövünk főcímdalát, már mosolyra húzódik a szám. S ez még jó sok filmjével így van. A mai napig felhőtlenül tudok nevetni a poénokon, a párbeszédeket fejből tudom. Akárhányszor is láttam már őket, mindig oda tudnak ültetni a tv elé. ...mert mindig kell egy kis nevetés nem igaz? Bár most csak egy szomorkás mosolyra telik...
Remélem egyszer majd Csemete is úgy fogja szeretni a filmjeit mint mi, és Bud Spencer az ő hőse is lesz! :) Addig pedig jókat táncolunk együtt a főcímzenékre.
♥