Bami goreng

Nekem ez az étel is Hollandiához kötődik. Igaz, szerintem ott nem ettem. :) ...vagy csak nem emlékszem rá... Arra viszont határozottan emlékszem, hogy Apu a hollandiai útjairól mindig hozott bami alapot. Ez egy olyan fűszeres keverék volt, amiben már a zöldségek is benne voltak. Szárítva. Persze azért mindig felturbóztuk egy kis frissel, mert a zöldség az jó. Örültem is nagyon, mikor megláttam ezt a fűszerkeveréket és csak reménykedtem, hogy az íz olyan lesz, mint amilyenre gyerekkoromból emlékszem. ...és olyan... :D Most házi tésztát készítettem hozzá, ami némiképp rusztikusra sikeredett, de pont ez lett benne a jó. ;) Kevésbé rusztikus kiadáshoz kéretik nem lustálkodni és tényleg vékonyra nyújtani a tésztát. :D

Hozzávalók 4 személyre:
1 nagy csirkemellfilé
1 kis vöröshagyma
1 piros húsú paprika
1 sárgarépa
1 póréhagyma
10 dkg mungóbabcsíra (sós lében eltett)
2 ek. bami goreng fűszerkeverék
~1 dl víz
3 ek. olaj

A tésztához:
40 dkg durum sima liszt
2 dl langyos víz
só

1. A tésztához a lisztet, vízzel és sóval elvegyítjük, majd kézzel fényes, ruganyos tésztává gyúrjuk. Fóliába csomagolva ~1 órát pihentetjük.
2. A húst felkockázzuk, a zöldségeket megtisztítjuk és vékony csíkokra szeljük. A fűszerkeveréket a vízben elkeverjük. 
3. A tésztát lisztezett deszkán vékonyra -~1mm- nyújtjuk, majd alaposan belisztezve lazán feltekerjük és vékonyra szeljük. Kezünkkel szétrázogatjuk a szálakat, hogy ne ragadjanak össze.
4. Wokban, vagy magas falú serpenyőben felhevítjük az olajat és aranybarnára pirítjuk rajta a húst. Kiszedjük, melegen tartjuk. A visszamaradt olajba tesszük a zöldségeket -a babcsíra kivételével- és ~3 perc alatt dobva-rázva megpirítjuk. 
5. Eközben enyhén sós, lobogó vízben néhány perc alatt kifőzzük a tésztát. Leszűrjük, lecsepegtetjük, melegen tartjuk.
6. A megpirított zöldségekhez adjuk a húst, felöntjük a fűszeres vízzel és átforraljuk. Rátesszük a kifőtt tésztát, a babcsírát, összeforgatjuk, majd forrón tálaljuk.

 

Az első madáretető

Perzsafa vagy perzsa varázsfa - Parrotia persica

 
Idén ősszel új lakókkal gyarapszik a kert néhány gyümölcsfa és díszfa személyében. :) Az elmúlt hónapokban olyan jó volt látni, hogy kezd "beérni" a munkánk. Sok kismadár jön be hozzánk pihenni és persze csemegézni. Rozsdafarkúak, cinkék, verebek, és persze rengeteg fekete rigó. Az ő hathatós munkájuknak hála, nem sok kukac és bogár maradt a mulcs alatt, és nem sok mulcs maradt a növények alatt. :D De egy kis söprés minden nap kell. ;) Beköltöztek gyíkok, békák -bár őszintén nekik nem nagyon örültem, ám a hasznos kerti munkájukat elvitatni nem lehet-, és néha Sün Balázs is tiszteletét teszi nálunk. Beérett a kert. Ahogy mondani szokták. :) Igaz egy kert mindig alakul és formálódik. Növények jönnek-mennek, növekednek, néha átköltöznek. :) De kis vendégek mindig lesznek. Éppen ezért, és mert lassan itt a tél, gondoskodnunk kell a kis látogatókról. Elkészült hát az első madáretető. 
Csemetével együtt eszkábáltuk. Egy fa bortartóból, két régi képkeretből, néhány apró szög és némi lazúr segítségével. Igaz, a "fiús" munkálatokat -fűrészelés, kalapálás, a festés nagy része- egyelőre én csináltam, de majd annak is eljön az ideje, mikor majd Ő egyedül készíti el a saját madáretetőjét. Most Csemete volt a minőségellenőr. :) Mikor megkérdeztem, hogy "Ez így jó lesz?" Ő rávágta "Jó!" :D No persze nem csak azért, mert jópofa mondani, mert ha valami nem tetszik, azonnal megy a fejrázás és "Á-ááá!", hiába kérdezem, hogy jó lesz-e. :D

Festés és száradás után az etető felkerült a perzsafára. Most még nem a végleges helyére, már ami a magasságot illeti, mivel a fa is még konténerben csücsül és várja a jó kis földet, hogy elültethessük, de így Csemete is bármikor meglesheti, hogy fogyott-e már a dióból, amit beletettünk. ;)

 Teszünk a "Má" madaraknak "ámmi-jámmi" ennivalót a madáretetőbe. :) ♥

 El is kell igazgatni...

Cica -azaz "Cí"- is megkukucsálja, hogy minden rendben van-e. :)

Kukuccs! :D

 

Fácán erdei gyümölcs mártással és burgonyagombóccal

Nagyon régen ettünk fácánt; akkor is, ha jól emlékszem leves formájában. :) Jó ideje már itt várt a mélyhűtőben egy madárka, amit még anyuéktól kaptunk. Az első terv egy jó kis leves volt, de aztán meggondoltam magam. :) Szerencsére... Bár a belőle készült levest is imádom, ez a sült felkerül a kedvencek közé. ;) 

Hozzávalók 4 személyre:
A főtt-sült fácánhoz:
1 egész fácánmell
2 egész fácáncomb
vöröshagyma
fokhagyma
3-4 ág rozmaring
8-10 szem szegfűbors
liszt
morzsolt kakukkfű
4 ek. mangalicazsír

A burgonyagombóchoz:
70 dkg burgonya
3-4 ek. sima liszt
só
szerecsendió

Az erdei gyümölcs mártáshoz:
vöröshagyma
1 ek. mangalicazsír
25 dkg erdei gyümölcs (lehet mirelit is)
1 kk. őrölt fahéj
1 kk. sumach
3 ek. méz
csipet só
~0,5 dl víz
1 tk. étkezési keményítő

1. A húst megtisztítjuk,  lábasba tesszük a megtisztított vöröshagymával, fokhagymával. Hozzáadjuk a szegfűborsot, rozmaringot és felengedjük annyi vízzel, ami épp ellepi. Sózzuk, majd közepes lángon 2 óra alatt puhára főzzük. Kivesszük a vízből, kihűtjük. 
2. A megtisztított burgonyát apró kockákra vágjuk, enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, tálba tesszük, áttörjük és hűlni hagyjuk. 
3. Míg a hús és a burgonya pihen, elkészítjük a mártást. A finomra vágott vöröshagymát felhevített zsíron aranyszínűre pirítjuk. Megcsorgatjuk mézzel, hozzáadjuk az erdei gyümölcsöt. Fűszerezzük, majd közepes lángon kevergetve néhány perc alatt összepároljuk. Vízben elkevert étkezési keményítővel besűrítjük. 
4. A kihűlt burgonyához adjuk a lisztet, fűszerezzük sóval, szerecsendióval, majd kézzel összeállítjuk a "tésztát". Tapadásmentes felületen kb. 2,5 cm vastagságban ellapogatjuk és 3 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A leeső részeket újra gyúrjuk/szaggatjuk. A "gombócokat" bő, forró olajban aranybarnára sütjük. 
5. A húst kicsontozzuk, bőrét leszedjük és nagyobb darabokra vágjuk. Megforgatjuk kakukkfűvel ízesített lisztben, majd felhevített zsíron aranybarnára pirítjuk. 
6. A húst burgonyagombóccal és erdei gyümölcs mártással tálaljuk.

Tipp: A visszamaradt alaplevet mindenképp tartsuk meg, később bármilyen mártáshoz, szószhoz, rizottóhoz klassz lesz. Vagy bármihez, amihez alaplé szükséges. :)

A receptet a Kifőztük októberi számában is megtaláljátok. :)

 

Sün Balázs

Csukás István - Sün Balázs

Erdőszélen, erdőszéli
tölgy tövében volt egy ház.
Abban lakott hét süntestvér:

Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Sün Demeter,
Sün Tihamér
s a legkisebb:
Sün Balázs.

Hogyha jól bevacsoráztak
Szűk lett nékik az a ház,
S előfordult ilyenkor,
Hogy kívül rekedt Sün Balázs.

 

Furakodott, nyomakodott
Morgott, perelt dühöngve
Semmit se ért, mit tehetett,
Lefeküdt a küszöbre.

Telt az idő, múlt az idő
Éjre éj és napra nap
Egyre többször fordult elő,
hogy a házból a legkisebb kimaradt.

„Ebből elég! Torkig vagyok!”
kiáltott fel Sün Balázs
„Sokan vagyunk,
s kicsi nékünk ez a ház”.
„Éppen ezért én elmegyek
Szerbusz néktek hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”

Miután így elbúcsúzott
Fogta magát, elindult
Lába nyomán
Porzott a vén gyalogút.

 

Így baktatott, így poroszkált
Szomszéd tölgyig meg sem állt
Ottan aztán sürgött, forgott,
Árkot ásott, falat emelt,
Tetőt ácsolt, ajtót szegelt,
És mire a nap leszállt,
Épített egy kalyibát.

„Így ni! – mondta – 

most már végre kényelmesen alhatok!
Nem tolnak ki
a küszöbre a nagyok!” 

Falevélből ágyat vetett
Kényelmeset,
belé feküdt s hortyogott
hogy csörögtek
s remegtek az ablakok.

 

Éjféltájban vihar támadt
Hajlítgatta a vén fákat
Fújt a szél nagy zajjal ám
S arra ébredt, hogy zörögnek
A kalyiba ajtaján.
„Ki az? – szólt ki fogvacogva -
Ki kopogtat éjnek idején?”
„Mi vagyunk az – szóltak kintről
Mi vagyunk a hat testvér
Sün Aladár,
Sün Piroska,
Sün Adorján,
Sün Dorottya,
Demeter és Tihamér!”
 

„Elvitte a szél a házunk,
engedjél be,
ázunk-fázunk idekinn,
csurom víz a kabát rajtunk
és az ing!”

„Jól van, jól van
- szólt Sün Balázs –
Jövök már”
S fordult a kulcs, nyílt a zár.

Betódultak mind a hatan
Tele lett a kalyiba
Kérdezte is Sün Tihamér:
„Mondd csak testvér,
nincs csak ez az egy szoba?”

Lefeküdtek, elaludtak
S arra ébredt Sün Balázs:
Újra kicsi lett a ház!
Mert az éjjel ide-oda lökődve
Kiszorult a küszöbre.

„Ejnye! – mondta fejvakarva –
Mit tehetnék? Megnövök!
S akkor talán nem lesz ágyam,
Nem lesz párnám a küszöb!”

Ez a mese Csemete egyik kedvence. :) Pontosabban -most még- a kis könyv, amit Macskanyelvtől és Kutyánszkitól kapott ajándékba. :) ...mert össze-vissza lehet hajtogatni, és jókat lehet kacarászni, miközben utánozzuk, hogy hogy szuszog a süni. :D

Ez a kis gyereksün néhány napja a kertben vendégeskedett. Lestük, hogy poroszkál, vittünk neki almát, hátha megéhezik a nagy szuszogásban. ;) 

Reméljük még találkozunk! 

Gyömbéres-szilvás kelt rétes

Idejét nem tudom, hogy mióta szeretnék kelt rétest sütni... Legutoljára azt hiszem a Gasztroangyal című műsorban láttam, hogy ilyen süteményt sütöttek. Mondjuk azóta is eltelt már jó sok idő, de ugye jobb későn, mint soha. :D Egyszóval végre én is megsütöttem. Igaz, nem hagyományos töltelékkel, de ez a fűszeres szilva az egyik kedvencem, ezért gondoltam most új köntöst kap. ;) Megérte, mert nagyon finom lett. A tészta puha, a töltelék jó fűszeres, édes és savanykás. Igazi őszi sütemény, ami igen gyorsan elfogy, ezért nagyobb családnak érdemes dupla adagot készíteni. ;)

Hozzávalók:
A tésztához:
50 dkg sima liszt
4 ek. folyékony kókuszzsír + egy kevés a kenéshez
1 tojássárgája
~3 dl langyos tej
2 dkg friss élesztő
2 ek. cukor
só
1 tk. ecet (10%-os)

A töltelékhez:
50 dkg szilva (mag nélkül mérve)
1 kis alma reszelve
5 ek. barna cukor
1 tk. őrölt gyömbér
1 kk. őrölt fahéj
3 ek. tápiókagyöngy 

1. A tésztához a tejben kevés cukorral és liszttel felfuttatjuk az élesztőt. A lisztet tálba mérjük, majd a felfuttatott élesztővel és a többi hozzávalóval együtt ruganyos tésztává dagasztjuk. Letakarva langyos helyen duplájára kelesztjük.
2. A szilvát kockákra vágjuk, tálba tesszük. Fűszerezzük, majd elkeverjük az almával és tápiókagyönggyel.
3. A megkelt tésztát két részre osztjuk, melyekből cipókat formázunk. Tetejüket lekenjük kókuszzsírral, és további fél órát pihentetjük, kelesztjük.
4. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra. Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral.
5. A tésztacipókat konyharuhán egyenként ~40x40 cm-es négyzetté húzzuk. Óvatosan, nehogy kiszakadjon a tészta. Elosztjuk rajtuk a tölteléket úgy, hogy az egyik szélen ~3 cm-t szabadon hagyunk. Ez lesz majd a rétes alja. A konyharuha segítségével feltekerjük a réteseket és átemeljük a tepsire. 
6. A tetejüket lekenjük kókuszzsírral és előmelegített sütőben ~30-35 perc alatt készre sütjük.
7. Langyosra hűtve, porcukorral hintve tálaljuk.

Almás pite smoothie

Folytatódik a Nutribullet turmixgép teszt. :) Mi tagadás, némiképp le vagyok maradva, mert tesztelem én, tesztelem, de mindig olyan gyorsan elfogy a végeredmény, hogy nincs idő fotózni. :D Most viszont ebéd után készítettem el ezt az almás pite ihlette turmixot, így sikerült megörökíteni. ;)

 

Hozzávalók 2 személyre:
2 alma
2 dl víz
2 ek. zabpehely
2 tk. méz
1/3 kk. őrölt fahéj
1 kk. citromlé
1 marék dió

1. A diót száraz serpenyőben addig pirítjuk, míg illatozni kezd. A zabpelyhet is mellé tesszük, néhány pillanatig együtt pirítjuk, majd konyhai papírtörlőre borítjuk és hűlni hagyjuk.
2. Az almát magházától megfosztjuk, majd felkockázzuk és az összes hozzávalóval együtt összeturmixoljuk. Ha szükséges, ízlés szerint vízzel hígítható.