Látkép a Balatonra
Római út
Strand
Badacsony-hegy
A település -mely 1997-ben ünnepelte dokumentumokban rögzített létezésének 1000. évfordulóját- névadója a Tomaj
nemzetség Tanuz aba besenyő vezértől származtatja magát, aki még Taksony
fejedelem korában költözött hazánk területére. Tanuz aba Heves megyében, az
Árpád-házi rokonság között kapott szállásbirtokot, valószínűleg Taksony
besenyő sógorságához tartozott.
Fia Urkund volt, és Urkund fia volt Tomaj, az István kori ős, akiről a nemzetség nevezi magát.
Amikor
997-ben István került a törzsszövetség élére, a hatalmukat féltő és a
régi hithez ragaszkodó főurak egy része szembefordult vele és kirobbant
Somogyban a Koppány-féle lázadás.
Az ennek leverésére indult
királyi sereg zömét a könnyűlovas magyarok adták. A harcokban résztvevő
kabar hadakat István kabar sógora vezette, a besenyők élén pedig a
besenyő rokon Tomaj állt, aki aztán szolgálataiért a Balaton északi
partján adományba kapta a mai Badacsonytomaj, Lesencetomaj és
Cserszegtomaj területét.
Badacsony-hegy
A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankáit már a történelem
korai időszakában is lakták különböző őskori és ókori
törzsek, népek, kultúrák embercsoportjai, amelyek közül számos
régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi
emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor pásztoraitól a harcias keltákon át a rómaiakig.
A magyar honfoglalás és a korai feudális állam kialakulásának
időszakából csak közvetett bizonyítékok vannak arra
vonatkozólag, hogy e terület és ezen belül a mai Badacsonytomaj helye
lakott lett volna. A történeti, földrajzi és helytörténeti irodalom
tanúsága szerint a Lád vagy talán a Vérbulcsú nemzetség harcosai és
köznépi elemei jelentek meg a vidéken és ők lettek a Badacsony körüli
első, tényleges honfoglalók valamikor a 900 és I. (Szent) László trónra
lépése (1077) közötti évszázadokban.
Badacsony-hegy
A középkorban a Badacsony
déli oldalán két falu alakult ki: a mai Badacsonytomaj őse, Tomaj és
Lád, amely a mai Badacsonylábdihegy elődje volt. Badacsonytomaj kora
Árpád-kori lakosságát korabeli régészeti leletek tanúsítják, amelyek
közül a legkiemelkedőbb az 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került
közel 40 darabos I. (Szent) László kori (1077-1095) ezüstpénz lelet
volt. Az írott források viszonylag későn -Károly Róbert király uralkodása idején,
1313-ban- említik első ízben
Badacsonytomajt.
A Badacsonytomaj történetére vonatkozó második okleveles említés szintén
az Anjou-korból, I. (Nagy) Lajos király uralkodásának idejéből,
1344-ből való. Ebben értékes adatok találhatók a település középkori templomára vonatkozólag is.
Békefi
Remig középkorkutató tudós 1907-ben elemezte a szóban forgó oklevelet
és az alábbiak szerint foglalta össze vizsgálódása eredményét az "A
Balaton környékének egyházai és várai a középkorban" című munkájában:
"Tomaj (ma Badacsonytomaj a Badacsonyhegy keletioldalán, a Balaton
partján) egyháza 1344-ben Szent István első vértanú tiszteletére avatva
...", azaz: "... cuius (Thomay) ecclesia parochialis in honore beati
Stephani protomartiris foret constructa".
A későbbi történeti
források meglehetős szűkszavúsága miatt csak nagy vonalakban vázolható a
templom további története, A törökellenes végvári harcok idején,
1550-ben a zalai főesperességhez tartozott, de plébániája elhagyatva,
üresen állt. Egy másik említés szerint az ismétlődő török portyázások
ellenére még 1652-ben is épségben találták.
A törökök kiűzése
(1699) és a Rákóczi-szabadságharc lezárulta (1711) után új fejezet
kezdődött a Szent István templom, de a korabeli Badacsonytomaj
történetében is.
Szent Imre plébániatemplom
"Európában mindössze két bazaltból épült templomról van tudomásunk. Az
egyik városunkban található.
A badacsonytomaji Szent Imre plébániatemplom 1931-32-ben épült Fábián Gáspár tervei alapján. Az
építkezés költségeit a hívek, a község, a bazaltbánya és a Vallásalap
vállalta. A templomépítés megszervezésében kiemelkedő szerepe volt Varga
Sándor plébánosnak és Csala Gergely községi bírónak. A falu szorgalmas
kőművesei, lakatosai, asztalosai, ácsmunkásai végezték az építkezést. A
bánya 24 ezer pengő értékű faragott bazaltkő és nemes zúzalék
ajándékozásával, az Esterházy hercegi uradalom pedig ingyen fuvarokkal
segítette a munkálatokat. Az új templomot 1932. október 9-én szentelték
fel."
"1981-ben, a félévszázados jubileumra a templomot felújították. Ebből az
alkalomból készültek Udvardi Erzsébet nagyméretű táblaképei: Az utolsó
vacsora, a Getszemáni éjszaka és Feltámadás. A felújított templomot és
az új oltárképet 1981. november 1-én áldotta meg Lékai László bíboros,
esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa
volt."
Római út
Tájház
Strand - háttérben az Örsi-hegy
Szöveg forrása: badacsonytomaj.hu