Az én "Holland" kenyerem :)

  
Évekkel ezelőtt volt szerencsénk néhányszor a családdal kilátogatni Hollandiába. Mikor először voltunk, azt hiszem négy éves körül lehettem. :D Húúú... de rég volt... Akkor még nemigen fogott meg az országból más, mint a tengerparti kagylógyűjtés és a karamellás sütemény. :) Egy későbbi látogatás alkalmával már kicsit idősebb fejjel persze több mindent meglát az ember. A városok nyüzsgő központját körülöleli a békés kertvárosi rész. Elvarázsoltak a szépen rendezett kertek, csöpp kis kerítésekkel... a szélmalmok, a tengerpart, a kertek alatt futó, virággal végigültetett csatornák, ahol akár csónakázni is lehet, a hihetetlenül zöld fű, a fapapucsok, a virágárverés, a kedves, ám mégis kissé távolságtartó emberek, a palacsintaházak, ahol óriási palacsintákat sütnek, Madurodam -a Hágában található makettpark- a zöldségpiacok és persze a "szórókás" kenyér. :D "Szórókás", vagyis csokidarás kenyér. Mi neveztük el így sok-sok éve; pontosabban Öcsém, ha jól emlékszem. Végül is teljesen igaza van, mivel ki kell szórni a dobozból. Néhány szelet kenyér, vajjal megkenve és csokidarával szórva. Egy bögre teával a világ legjobb "gyerekreggelije". :) Ezt a csemegét rengeteg variációban gyártják az egyik legkedveltebb márka a De Ruijter. Sokszor ettünk ilyet itthon is, mert Apu a munkája miatt évente többször utazott Hollandiába. A kérdésre, hogy mit hozzon, az első válasz persze a szóróka volt. :) No de egy kissé elkalandoztam... A szóróka alá bizony kell valami, ami "összetartja" és ez egy szelet finom kenyér. Azt hiszem ott kint ettünk először "tartós" kenyeret. Csak lestünk, ahogy előkerülnek a csomagolásból a szögletes, sötét színű, kicsit kalácsszerű szeletek. Én most ezt a kenyeret próbáltam elkészíteni itthon. Többszöri nekifutásra, de azt hiszem egészen hasonló lett. :) A tésztája ruganyos, kicsit édeskés, csomagolás nélkül is puha még harmadnap is. Már ha kitart addig. :D

 

Hozzávalók egy ~30x11x7 cm-es kenyérsütő formához:
10 dkg sima liszt
10 dkg graham-liszt
30 dkg kenyérliszt BL80-as
2 ek. búzakorpa
2,5 dkg friss élesztő
3,5 dl langyos tej
1 tojás
1,5 ek. méz
4 ek. olívaolaj
1 kk. só

Továbbá:
kevés olaj a forma kikenéséhez és a kenyér tetejére

1. A háromféle lisztet és a búzakorpát egy tálba mérjük. Hozzáadjuk a sót. 
2. A tej egyik felében feloldjuk a mézet, hozzáadunk egy kanál lisztet, majd felfuttatjuk benne az élesztőt.
3. A tej másik felében elkeverjük a tojást és olajat.
4. Ha felfutott az élesztő, a tojásos tejjel együtt a tálba öntjük, majd fakanállal egynemű tésztává dolgozzuk a hozzávalókat.
5. Langyos helyen, letakarva ~1 órát kelesztjük.
6. A sütőt előmelegítjük 185°C-ra.
7. Ha a tészta megkelt, alaposan lisztezett deszkára borítjuk, majd hengerré formázzuk -nem kell átgyúrni- és betesszük a kiolajozott formába. A tetejét kézzel megkenjük pici olajjal.
8. Előmelegített sütőben ~25-30 perc alatt aranybarnára sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük. A formából kivéve, rácsra téve kihűtjük, ezután szeleteljük.