Ma reggel ahogy Anyuéknál nekiláttunk a kenyérsütésnek -pontosabban még csak a tészta kelt-, még nem is tudatosodott bennem, hogy ma van az új kenyér ünnepe (is). A sütő már melegedett, s ahogy kiborítottam a tésztát a deszkára, megjelent Csemete és lelkesen közölte, hogy ő is szeretne kenyeret sütni. Hozta is a kis kötényét és egy pillanat alatt fent termett a széken, amit a konyhapult mellé tettem neki. A tésztát három felé osztottam, mert most 1 kg lisztből készült. Csemete is lelkesen gyúrta és formázta a kis adag tésztát, majd egy pöttöm sütőformába tettük és így sültek együtt hárman; a két felnőtt és a Csemete-kenyér. :)
Én ezt a bejegyzést most látom először! A fb-on a linkre kattintva a kenyér receptjét tartalmazó bejegyzéshez jutottam, úgyhogy ezek a szép képek így egymás után most újdonságként hatnak rám. Nagyon szép lett a Csemete-kenyér, és biztosan nagyon finom is! ♥ Ügyesek vagytok! :)
Ó, hát igen... látod, milyen suta vagyok? De most mindjárt pótlom is az elmaradásom. :) Örülünk, hogy tetszik a kenyérke. :) Csemete falatozta meg a javát, de azért mi is kaptunk egy-egy szeletkét. Finom volt. :D
Én ezt a bejegyzést most látom először! A fb-on a linkre kattintva a kenyér receptjét tartalmazó bejegyzéshez jutottam, úgyhogy ezek a szép képek így egymás után most újdonságként hatnak rám.
VálaszTörlésNagyon szép lett a Csemete-kenyér, és biztosan nagyon finom is! ♥ Ügyesek vagytok! :)
Ó, hát igen... látod, milyen suta vagyok? De most mindjárt pótlom is az elmaradásom. :) Örülünk, hogy tetszik a kenyérke. :) Csemete falatozta meg a javát, de azért mi is kaptunk egy-egy szeletkét. Finom volt. :D
Törlés