2017. december 13.

Hópehely keksz









Régóta tetszettek a hópehely formájú sütikiszúrók, s idén télen sikerült is szert tenni két kis csinos darabra. Amint megérkeztek, elkezdtem gondolkodni, vajon milyen is legyen az első keksz, amit velük formázok. Persze nem kellett sokáig várniuk, mert a díszítés -amit több helyen is láttam külföldi oldalakon böngészés közben és nagyon megtetszett- az már biztos volt. Már csak a tésztát kellett "kisütni". :D Ehhez a jól bevált kekszreceptemet variáltam kicsit át. A "gombhoz a kabátot" tipikus esete. :D ...és mivel igen jól sikerült, karácsonyig még biztos sül egy (két) adag. ;)









Hozzávalók:
A tésztához:
40 dkg sima liszt
5 dkg étkezési keményítő
20 dkg vaj
20 dkg cukor
2 tojás
1 tk. sütőpor
1 ek. karácsonyi fűszerkeverék
1 csipet só

A díszítéshez:
1/2 tojásfehérje
10 dkg porcukor
1 kk. citromlé
1 ek. étkezési keményítő
kristálycukor

  1. A lisztet, az étkezési keményítőt, a cukrot, a fűszerkeveréket és a sót tálba mérjük, elkeverjük, majd a felkockázott vajjal elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojásokat és az egészet gyors mozdulatokkal tésztává gyúrjuk.
  2. Lisztezett felületen ~4 mm vastagra nyújtjuk, hópehely formával kiszúrjuk. A megmaradt tésztát újra gyúrjuk, nyújtjuk és kiszúrjuk.
  3. Sütőpapírral fedett tepsire sorakoztatjuk és 175°C-ra előmelegített sütőben ~8-10 perc alatt kisütjük a kekszeket. Kihűtjük.
  4. Az írókához az átdarált, átszitált porcukorhoz keverjük az étkezési keményítőt. A tojásfehérjét habbá verjük, majd a citromlevet és a porcukrot apránként hozzáadva habverővel, sűrűn folyós állagúra keverjük. Nem kell az egész cukormennyiség, csak annyit adagoljunk, amennyivel elérjük a kívánt állagot.
  5. Az elkészült cukormasszát masszív műanyag zacskóba kanalazzuk. Végét lezárjuk és egyik csücskén apró lyukat vágunk. Feldíszítjük a kekszeket, majd egy kevés pihentetés után, mielőtt az íróka megszáradna, kristálycukorral hintjük meg. A felesleget, ami nem tapad a díszítéshez, óvatosan leszórjuk, ezután hagyjuk, míg az íróka teljesen megszárad.
  6. Jól zárható dobozban hetekig is eláll(hat), így akár ajándékba is adhatjuk. :)












2017. december 10.

Habcsók és habkarika








 
Emlékszem, mikor kicsik voltunk, olykor habkarika is volt a fenyőfán karácsonykor a szaloncukor és a kézzel készített díszek mellett. Később aztán a habkarika elmaradt. A fán lógó szaloncukor papírból való kicsempészését, majd a papír épségben történő visszatekergetését szorgalmasan gyakoroltuk, de kétségtelen, hogy ezt a műveletet Apu fejlesztette tökélyre. ♥ Jókat somolyogtunk magunkban, ha az óvatos lopáckodás, a zsákmány kiszemelése -ami lehetőleg egy jól eldugott helyen van- után üres csomagolásra akadtunk, mert valaki már megelőzött. :D Később aztán a fa mellett az asztalon is volt a tálban egy jó adag szaloncukor, hogy ne a fáról kelljen leenni, de ez persze nem gátolt meg minket abban, hogy onnan is csemegézzünk. :D A szaloncukor mellett pedig néha habkarika is került a tálba. Múlt télen én is nekibátorodtam és többszöri próbálkozás után rátaláltam egy klassz receptre. Idén újra nekiláttam, mert a tavalyi siker után muszáj, hogy idén is legyen habkarika és habcsók karácsonykor. :) Most lencsevégre is kerültek és néhány kivétellel -szigorúan csak minőség ellenőrzésből céljából lettek elfogyasztva- azóta dobozokban csücsülve várják az ünnepet. Persze nem csak a fára, vagy tálra kerülhet belőlük. Díszíthetünk velük tortákat, desszerteket, vagy egy jó sűrű forró csokoládét. :)









Hozzávalók:
10 dkg tojásfehérje
40 dkg cukor
víz (~1,6 dl az eredeti recept szerint)

  1. 30 dkg cukrot lábasba mérünk, felöntünk annyi vízzel, ami épp ellepi és közepes lángon felforraljuk. Hagyjuk, hogy elkezdjen besűrűsödni, közben többször ellenőrizzük. "Szálpróbát" csinálunk. Egy kanalat mártunk a cukorszirupba, majd mikor kissé meghűlt rajta a szirup, egy cseppet a mutató és hüvelyk ujjunk közé veszünk és ahogy többször összecsípjük, megnézzük, hogy tudunk-e szálat húzni belőle az ujjaink között. Ha igen, elkezdett besűrűsödni a szirupunk. Ekkor elkezdjük felverni a habot.
  2. A megmaradt 10 dkg cukorral habbá verjük a tojásfehérjét. Mire elkészülünk, a szirup is pont jó lesz.
  3. Mikor a habunk szép fényes, óvatosan, nagyon vékony sugárban, lassú keverés mellett belecsorgatjuk a cukorszirupot, majd újra gyors keveréssel kihűlésig habosítjuk.
  4. A kész habot csillagcsöves nyomózsákból szilikonos sütőpapírral fedett tepsire adagoljuk, tetszés szerinti formában.
  5. 70°C-ra előmelegített légkeveréses sütőben formától és mérettől függően 2-4 óra alatt kiszárítjuk. Nyitott ajtónál, a sütőben hagyjuk kihűlni. Ezután tetszés szerint felhasználható. Száraz, hűvös helyen hetekig eláll(hat). :)













Elvileg a szirupnak 115°C-osnak illenék lenni, de mivel nincs cukorhőmérőm én a szerencsére hagyatkoztam. :D Azalatt a néhány perc alatt, míg felvertem a fehérjét épp jó lett a szirup is. ;) A karikák és habcsókok élei talán nem olyanok, mint a nagy könyvben, de nagyon szép fényesek lettek. Könnyűek és ropogósak. :) ...csak tartsanak ki karácsonyig. :D
 

2017. december 8.

French toast - Édes bundás kenyér karamellszósszal









Őszintén szólva, rég birizgálta már a fantáziámat az édes bundás kenyér, de csak most jutottam el odáig, hogy egy "rendes" receptet is keressek hozzá. :D Történt ugyanis, hogy néhány napja, mikor kenyeret kellett volna sütnöm, kitaláltam, hogy inkább hamburgerzsemléket készítek. De valahogy nem volt kedvem most a gömbölygetéshez, így aztán úgy, ahogy volt, a tésztát betettem egy kenyérsütő formába és egyben kisütöttem. :D Később aztán pont olyan ételeket főztem, amihez nem igazán kellett kenyér, így a fele megmaradt. Nem akartam már tovább tartogatni, ezért gondoltam, bundás kenyér lesz belőle. De a tésztája olyan jó édeskés, akár egy kalács, ezért is kerestem hozzá receptet. A karamell pedig mostanság nagy kedvenc, ezért most az készült hozzá. Igen laktató, ezért nem csak ráérős reggelire lehet jó választás, de egy tartalmasabb leves után második fogásként is megállja a helyét. :)









Hozzávalók 4 személyre:
8 szelet szendvicskenyér vagy kalács
5 tojás
2,5 dl tejszín
1 kk. őrölt vanília
1 csipet só

A karamellhez:
25 dkg cukor
0,8 dl víz
8,5 dkg vaj
1,8 dl tejszín
1 csipet só

A sütéshez:
4 ek. olaj
4 ek. vaj


  1. A karamellhez lábasba mérjük a cukrot. Ráöntjük a vizet és kevergetés nélkül, kis/közepes lángon gyöngyözve forraljuk, míg a cukor karamellizálódni kezd. (Ez nekem ~30 perc volt, de lehet, hogy túl óvatos voltam. :))
  2. Mikor a szirupnak karamell színe és illata van, lehúzzuk a tűzről és beledolgozzuk a vajat. A tűzre visszatéve óvatosan belecsorgatjuk a tejszínt, ízesítjük sóval és felforraljuk. (Óvatosan, a forró karamell veszélyes tud lenni!) A tűzről levéve kis kancsóba öntjük.
  3. Az édes bundás kenyérhez a tojást elhabarjuk a tejszínnel, ízesítjük vaníliával és sóval, majd egy nagyobb, lapos edénybe -tepsibe- öntjük, amiben az összes kenyérszelet kényelmesen elfér. Oldalanként ~2 percig "áztatjuk" őket a tojásos keverékben, így mindet magukba szívják.
  4. Egy nagy serpenyőben-amiben 4 szelet kenyér elfér- felhevítünk 2-2 evőkanálnyi vajat és olajat, majd a kenyerek mindkét oldalát aranybarnára sütjük. Papírtörlőre szedjük, majd kisütjük a második adagot is.
  5. Az édes bundás kenyeret melegen tálaljuk, karamellszószt kínálunk mellé.














A karamell jó nagy adag -4 dl-, így bőven marad belőle desszertekhez, vagy egy finom habos kávéhoz. ;)

2017. december 3.

Koláče - Szlovák túrós és mákos kalács









Anyukám családja révén felvidéki rokonokkal is büszkélkedhetünk. :) Így hát szívemnek igen kedvesek az e tájékról származó finomságok is. Sok olyan receptünk van, ami generációról generációra öröklődik. A fonott kalács az egyik nagy kedvencem. ♥ Most, hogy közelednek az ünnepek, arra gondoltam, remek időszak ez arra, hogy jobban megismerjem a felvidéki szokásokat és ezzel együtt az ünnepi ételeket is. Advent első vasárnapjára ezt a finom kalácsot hoztam. :)


 


 



Hozzávalók ~20 db-hoz:
A tésztához:
50 dkg sima liszt
2,5 dl langyos tej
11,5 dkg olvasztott vaj
2 tojás
6 ek. porcukor
2 dkg élesztő
1 citrom reszelt héja
csipet só

A túrós töltelékhez:
15 dkg túró
2 ek. tejföl
2 ek. porcukor
1/2 citrom reszelt héja

A mákos töltelékhez:
7 dkg darált mák
5 dkg porcukor
5 ek. tej
1/2 citrom reszelt héja

A kenéshez:
1 tojás
1 ek. tej

A tálaláshoz:
porcukor


  1. A mákos töltelék hozzávalóit kis lábasban, közepes lángon felfőzzük, hűlni hagyjuk. A túrósét egy tálkában kikeverjük. 
  2. Az élesztőt a tejben 1 evőkanál liszttel és 1 evőkanál porcukorral felfuttatjuk. A tészta hozzávalóit tálba tesszük, elkeverjük, fakanállal addig dagasztjuk, míg elválik az edény falától. Letakarva, langyos helyen 2 órát kelesztjük. 
  3. A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítjuk, kicsit átgyúrjuk, majd ~1,5 cm vastagra nyújtjuk. 7 cm átmérőjű kerek formával kiszaggatjuk. A megmaradt tésztát újragyúrjuk, nyújtjuk és szaggatjuk. 
  4. A tésztakorongokat -köztük kellő helyet hagyva- két sütőpapírral fedett tepsire rendezzük, letakarva 1 órát kelesztjük. 
  5. A korongok közepén kézzel, vagy egy kanál fejével mélyedést készítünk. 
  6. A széleket lekenjük a tojás és tej keverékével, ezután megtöltjük a túrós és mákos töltelékkel. 
  7. 180°C-ra előmelegített sütőben, egymás után ~15 perc alatt készre sütjük. Tálaláskor porcukorral hintjük.














A receptet a Kifőztük novemberi számában is megtaláljátok. :)

2017. december 1.

Mézes-pisztáciás sütemény









Ezzel a süteménnyel -már ami a dekorációt és a mellé kínált gyümölcsöket illeti- némiképp elkéstem. :D De hát így jár az ember lánya, ha ezerfelé áll a feje. Valami elmarad. ...néha nem is kicsit... :D Oda se neki! Igazából ez a finomság így a tél beköszöntével is épp olyan jó választás, mint nyáron. Magában, vagy csak joghurttal kínálva is nagyon finom. Téliesíthetjük egy kis fahéjjal, vagy akár egy kevés mézeskalács fűszerkeverékkel is. Bár amondó vagyok, hogy a pirított pisztácia, méz és citrusok mellé nem is kell más, mert olyan jól összeillenek és kiegészítik egymást. ;) Ez a süti nagy kedvenc nálunk. Talán karácsonykor is megsütöm. :)









Hozzávalók egy 25x20x6 cm-es sütőformához:
A tésztához:
5 nagy tojás
225 ml sűrű görög joghurt vagy 250 ml 20%-os tejföl
20 dkg cukor
7,5 dkg darált mandula
1 citrom reszelt héja
1 narancs reszelt héja
15 dkg sima liszt
20 dkg búzadara
2 kk. sütőpor
2 dl olívaolaj

A mézes pisztáciához:
15 dkg tisztított pisztácia
1,5 dl folyós méz
1/2 citrom leve
1/2 narancs leve

A tálaláshoz:
friss idénygyümölcs vagy fagyasztott bogyós gyümölcsök
görög joghurt

Továbbá:
kevés olaj és liszt a sütőformához

  1. Egy tálban elhabarjuk a tojásokat a joghurttal és olívaolajjal. Belemérjük a többi hozzávalót és sima tésztává dolgozzuk. Olajjal kikent, kilisztezett formába öntjük, elegyengetjük.
  2. 180°C-ra előmelegített sütőben ~30 perc alatt készre sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük. A sütőből kivéve 30 percet pihentetjük.
  3. Míg a tészta pihen, száraz serpenyőben, közepes lángon illatosra pirítjuk a pisztáciát. Hozzáöntjük a mézet, a citrom- és a narancslevet. Jól elkeverjük, majd addig forraljuk, míg szirupos nem lesz.
  4. Hegyes késsel megszurkáljuk a sütemény tetejét, így a szirup át tudja majd itatni a tésztát. A tetejére öntjük a mézes pisztáciát és egyenletesen elosztjuk rajta. 20 perc pihentetés után szépen szeletelhető. 
  5. Tálaláskor görög joghurtot és gyümölcsöt kínálunk mellé.














Az eredeti recept Jamie Oliver, Jamie belevág... című könyvéből származik.
 

2017. november 26.

Csokoládés körtetorta









Ez a torta amilyen egyszerű, olyan finom. :) Tökéletes lehet akár hétvégi desszertnek, akár hét közben egy délutáni tea, vagy kávé mellé. Másnap, vagy harmadnap -már ha marad belőle addigra- épp olyan finom puha, mint frissen. :) Igazából ez amolyan "Mi van itthon?" süti lett. A konyhapulton  jó ideje ücsörgött néhány apróbb körte, akik hát hogy is mondjam... túl voltak már fénykorukon. :D Sajnáltam volna tovább tartogatni őket, inkább elkezdtem körtés sütemény recepteket vadászni. Végül emellett az olasz körtetorta mellett döntöttem. Szerencsére, mert nagyon finom. ...azt hiszem vennem kell még körtét. :D









Hozzávalók egy 22 cm átmérőjű kapcsos tortaformához:
A tésztához:
20 dkg sima liszt
5 dkg étkezési keményítő
2 tk. sütőpor
1 csipet só
10 dkg apróra vágott étcsokoládé
1 dl olaj
15 dkg cukor
2 tojás
1 kk. őrölt vanília
0,75 dl tej
2 kis körte

Továbbá:
kevés vaj és sima liszt a formához

A tetejére:
4 kis körte

A tálaláshoz:
porcukor

  1. A körtéket meghámozzuk, félbe vágjuk, magházukat eltávolítjuk. 4 fél körtét apró kockákra vágunk. A megmaradt 8 fél körtét deszkára fektetve vékonyan bevagdosunk vigyázva, hogy ne vágjuk át teljesen a gyümölcs húsát. Ezeket félre tesszük, míg elkészítjük a tésztát.
  2. Az olajat a cukorral, a tojásokkal és őrölt vaníliával kihabosítjuk. Akkor jó, ha a keverék térfogata 2-3-szorosára nő.
  3. A sütőporral és sóval elvegyített lisztet és a tejet fokozatosan a tojásos keverékhez adjuk. Simára dolgozzuk a tésztát.
  4. Beleforgatjuk a kockákra vágott körtét és az étcsokoládét.
  5. A tésztát vajazott, lisztezett formába öntjük. Elegyengetjük, majd a tetején elrendezzük a körtét.
  6. 180°C-ra előmelegített sütőben ~80 percig sütjük. Ha a teteje nagyon pirulna toljunk fölé egy nagy tepsit. Tűpróbával többször ellenőrizzük. A formában hagyjuk langyosra hűlni, majd rácsra téve teljesen kihűtjük. Tálaláskor porcukorral hintjük.












 

2017. november 22.

Sült szőlős-mascarponés pite









Egy kis nyárutó és őszidézés. :) Nagyon szeretem a szőlőt minden formában. ...igen, bornak is, persze úgy csak mértékkel. :D Szerencsére ennél a sütinél ilyesfajta mértéktartásra nincs szükség. Csak akkor muszáj abbahagyni, ha elfogy. Ez esetben pedig minden további nélkül süthetünk egy újabb adagot. :D Idén nyáron hoztunk haza szőlőt is a Balatonról. Olyan szép fürtök cseperedtek a tőkéken, hogy vétek lett volna a seregélyeknek és darazsaknak otthagyni őket. Itthon aztán szépen betettem a hűtő aljába és folyamatosan rájártunk. Néhány fürtöt azonban félretettem, hogy valami finomságot készítsek belőlük. A hűtőben olyan jól érezték magukat, hogy még 6 hét után is úgy néztek ki, mintha azon frissiben szedtük volna őket. Ennek igen megörültem, de azért nem akartam már tovább váratni őket. :) Elolvastam sok receptet, míg végül ráakadtam erre. Nagyon megtetszett, hát el is készítettem, nagyon pici módosítással. :) Szerencse, mert most már tudom, hogy így is szeretem a szőlőt. ;)









Hozzávalók egy 22 cm átmérőjű sütőformához:
A tésztához:
7 ek. vaj
5 dkg cukor
18 dkg sima liszt
1 kk. fahéj
csipet só

A sült szőlőhöz:
50 dkg szőlő (ha lehet, mag nélküli)
2-3 ek. cukor
2 ág friss rozmaring
csipet só
1 ek. balzsamecet

A mascarpone-krémhez:
25 dkg mascarpone
2 ek. porcukor

A tálaláshoz:
friss rozmaring



  1. A tésztához a lisztet elkeverjük a cukorral, sóval és fahéjjal. Hozzáadjuk a vajat, majd gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. 
  2. A formába téve kézzel eligazítjuk a tésztát úgy, hogy körben peremet formálunk. Az alját villával megszurkáljuk, majd 180°C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt aranybarnára sütjük. 
  3. A tésztát a formában hagyva langyosra hűtjük, majd abból kivéve rácsra téve teljesen kihűtjük. 
  4. A sült szőlőhöz a szőlőt leszemezzük, elkeverjük a cukorral, majd egy sütőtálban egyenletesen elrendezzük. Tetejére tesszük a rozmaring ágakat, majd 190°C-os sütőben ~20 perc alatt megsütjük. 
  5. Balzsamecetet csepegtetünk rá, majd teljesen kihűtjük. 
  6. A mascarponét a porcukorral kikeverjük. A krémet egyenletesen elosztjuk a tésztán, majd ráhalmozzuk a levétől lecsepegtetett sült szőlőt. A pitét néhány órán át hűtőben pihentetjük. Tálaláskor friss rozmaringgal díszítjük.













A receptet megtaláljátok a Kifőztük októberi számában is. :)