Oldalak

2014. augusztus 31.

Töltött paprika









Én így búcsúzom a nyártól... Mert gyermekkorom óta ez az egyik legkedvesebb nyári ételem. :)
Nem telhet el úgy ez a csodás évszak, hogy ne kerülne asztalra. Most, hogy szinte napi rendszerességgel készül egy-egy kis adag paradicsomlé a kamrapolcra, ideje volt egy jó kis töltött paprikának is. Megint... ;) Friss paradicsomlével, saját paprikából. Ahogy a kis "csomagok" belekerültek a paradicsomfürdőbe kis idő elteltével olyan illat lett a konyhában, hogy csuda! :) Imádom! A régi nyarak illata! 

...hát akkor... Viszlát Nyár! Jövőre, veled, ugyanitt! :)










Hozzávalók 6 személyre:
6 tölteni való paprika
30 dkg darált hús
5 dkg rizs
kevés víz
1 gerezd fokhagyma

bors
1,5 l házi paradicsomlé
3 ek. olívaolaj
2 ek. sima liszt
cukor


  1. A darált húst a rizzsel, reszelt fokhagymával, sóval, borssal alaposan összegyúrjuk. Kis vízzel lazítjuk, hogy a töltelék majd ne legyen kemény.
  2. A paprikák magházát és ereit eltávolítjuk, majd megtöltjük a töltelékkel úgy, hogy maradjon helye főzés közben egy kicsit dagadni.
  3. A paradicsomlét -pici sóval ízesítve- közepes lángon felforraljuk, majd mikor gyöngyözik, beletesszük a megtöltött paprikákat és néha óvatosan átforgatva őket addig főzzük, míg a töltelék átfő és megpuhul. Ez nekem ~50 perc volt, de a főzési idő függ a paprikák méretétől.
  4. Ha a paprika kész, óvatosan kiszedjük a paradicsomléből. Egy lábasban az olajból és lisztből világos rántást készítünk, hozzáöntjük a paradicsomlét, ízesítjük cukorral, majd összeforraljuk. Beletesszük a paprikákat, egyet forralunk rajta és kész. Frissen sült kenyérrel tálaljuk.














A paprikák ~13 cm hosszúak voltak, így személyenként egy épp elég volt egy evésre. ;) Természetesen kisebb paprikákat is tölthetünk, ez esetben a főzési idő rövidül, de mindenképp érdemes ellenőrizni őket menet közben. :)

2014. augusztus 30.

Gránátalma - Punica granatum
























Idén másodszor nyílik a kertünkben. :) ...szinte "izzanak" rajta a virágok... 
Remélem ő a szép, hosszú ősz előfutára. :)


A gránátalmáról itt olvashattok. :)

2014. augusztus 28.

Kávés-mandulás torta fehér csokoládé krémmel












A Kislegény ma hat hónapos.
Ebből az alkalomból ünnepi ebéd készült és persze torta. ;) Igaz, ebből még csak mi felnőttek ettünk, de fél év múlva már ő is majszolhatja a szülinapi tortát velünk együtt. :)









Hozzávalók egy 20x20x6 cm-es sütőformához: 

A tésztához:  4 tojás 30 dkg porcukor
12 ek. hideg víz
20 dkg sima liszt 
10 dkg őrölt mandula
1 tk. őrölt kávé
1 csomag sütőpor
1 tk. mandulaaroma
csipet só
kevés zsír és liszt a forma kikenéséhez
A krémhez:
10 dkg vaj
10 dkg porcukor
15 dkg fehér csokoládé
1 tk. mandulaaroma
0,5 l tej (2,8%-os)
1 ek. étkezési keményítő 
2 ek. sima liszt

Fehér csokoládé a díszítéshez.
 

  1. Először elkészítjük a tésztát. A sütőt előmelegítjük 180°C-ra. A sütés módja alul-felül sütés.
  2. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük.
  3. Egy tálban összekeverjük a porcukrot a tojások sárgájával és a vízzel. Hozzáadjuk a mandulát, a sütőporos lisztet, a kávét, csipet sót, és alaposan összedolgozzuk. Végül belekeverjük a fehérjehabot.
  4. A sütőformát kikenünk zsírral, kiszórunk liszttel, és beleöntjük a tésztát. Kicsit megütögetjük, hogy a túl nagy buborékok távozzanak a tésztából, majd betesszük az előmelegített sütőbe és ~40-45 perc alatt kisütjük. Ha túl gyorsan pirulna a teteje, terítsünk rá alufóliát. A sütési idő változhat más-más sütőnél. Inkább többször ellenőrizzük a tésztát. Ha kisült, rácsra téve hagyjuk kihűlni.
  5. Míg a tészta sül, elkészítjük a krémet. A főzött részhez kimérjük a tejet. Egy lábasba tesszük a lisztet, az étkezési keményítőt, majd kevés tejjel simára keverjük. Hozzáadjuk a többi tejet, és folyamatos keverés mellett felfőzzük a krémet. Nagyjából olyan sűrűnek kell lennie, mint egy puding. Ha kellően besűrűsödött, lehúzzuk a tűzről, és gyakori keverés mellett -hogy ne legyen csomós- kihűtjük.
  6. A vajas krémhez egy tálba kockázzuk a vajat (ne legyen nagyon hideg, de túl lágy se, mert akkor nehezen fog megszilárdulni a krém), hozzáadjuk a porcukrot, a mandulaaromát, és alaposan kikeverjük. A fehér csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk.
  7. Ha a krém főzött része kihűlt, összekeverjük a vajas krémmel és a langyos olvasztott csokoládéval.
  8. A tésztát háromfelé vágjuk, megtöltjük a krém kétharmadával, majd a maradékkal bevonjuk a tortát.
  9. A kész tortát reszelt fehér csokoládéval díszítjük, majd legalább 12 órát hűtőben (vagy hideg kamrában) pihentetjük, ezután szeleteljük.








A tésztát én most két részre osztottam, mert egy kis ♥ formát is sütöttem, ez lett az emelet a tortán. A kis forma ~12 cm-es. Ezt egy picit hamarabb vettem ki a sütőből. A ♥ tortácskát töltés után a nagy tortára helyeztem, majd bevontam a megmaradt krémmel.

Ünnepi ebéd - Csirkés-barackos bébiétel zöldségekkel






Nagyon szalad az idő. A csöpp kis legény -aki már nem is olyan csöpp- ma hat hónapos! :) Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan el fog repülni fél év! 
E neves alkalomra pedig "különleges" ebédet főztem. :) Az alapja barackos pép, amibe most csirkehús is került, a díszítés pedig zöldborsó- és sárgarépapüréből készült. :)

Elkészítés:

  1. A zöldborsót és a megtisztított, karikákra vágott sárgarépát kevés vízben puhára főzzük.
  2. A csirkemellet megtisztítjuk, kicsontozzuk, majd kockákra vágjuk és annyi vízben, ami ellepi, puhára főzzük. A főzővízbe -azt írták- tehetünk egy gondolatnyi sót. Én nem tettem.
  3. A barackot meghámozzuk, húsát kockákra vágjuk. Kevés csirkehússal együtt botmixerrel pürésítjük. Elkészítjük a sinlac alappépet, majd elkeverjük a csirkés-barackos pürével és egy kávéskanálnyi olívaolajjal.
  4. A borsót és sárgarépát kevés főzőlével külön-külön pürésítjük, majd ezekkel díszítjük az ételt. :)






A lepke szárnya barackhéjból készült. Azt később én ettem meg. :D
Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat.

2014. augusztus 26.

Sárgarépás-barackos bébiétel






Mostanra kiderült, hogy a barack igen nagy kedvenc. :) A sinlac pép is bevált, így ideje volt, ismét újítani. A sárgarépa igazából a második zöldség, amit a Csemete kóstol. A brokkolis bébiételből ugyanis hősiesen evett tíz kanállal, aztán hirtelen elég lett. :) Hát meg kell hagyni, hiába a több vízben főzés és alapos pépesítés, azért a brokkolinak brokkoli íze marad. Az pedig cseppet sem hasonlít a barackra. :D De nem adom fel, majd kicsit később újra próbálkozunk. Addig is gondoltam kipróbáljuk a sárgarépát, ami az én személyes kedvencem. Anyu mesélte, hogy picinek is sok répát ettem, így gondoltam, hátha nem csak én fogom szeretni a párolt répát a családban. Már harmadik alkalommal csináltam ilyen bébiételt és úgy néz ki, nem leszek egyedül a répaszeretettel. ;)
Azért persze került mellé egy kis barack is, biztos, ami biztos.

Elkészítés:
  1. A sárgarépát alapos tisztítás után vékony karikákra vágjuk, kevés vízben puhára főzzük.
  2. Az őszibarackot megmossuk, meghámozzuk, majd a húsát kockákra vágjuk. A répával együtt botmixerrel pürésítjük
  3. Elkészítjük a sinlac alappépet, majd hozzákeverjük a pürét egy kávéskanálnyi hidegen sajtolt növényi olajat* és már lehet is kanalazni. :)






Mennyiségeket azért nem írok, mert bár a sinlac receptfüzetben pontos adagok vannak feltüntetve, azért mindenki a saját gyermeke ízléséhez igazítja azokat. Nálunk van mikor több gyümölcs kerül bele, így kicsit lazább lesz a pép. Főleg, ha nagyon meleg van, mert akkor jobban csúszik a több folyadék. Van, hogy menet közben igazítok még az összetételen, mert nem sikerül elsőre eltalálni. :)

*A hidegen sajtolt növényi olajokban található omega-3 zsírsavak nagyon fontos szerepet játszanak az egészséges idegrendszer fejlődésében.

2014. augusztus 25.

Paradicsomlé - 100% paradicsom :)









...igen, tudom, hogy ez a "recept" olyan recept, ami nem is igazán recept. :D De a paradicsom, mint olyan, igen szerves részét képezi az étrendünknek, így nem maradhat ki a sorból a paradicsomlé sem; pontosabban annak eltevése. Annál is inkább, mert igen sokoldalú a felhasználása. Készülhet belőle leves, mártás, tésztaszósz, öntet, sőt, még ketchup és barbecue-szósz is (bár e két utóbbihoz azért egy nagy adag türelem/idő is kell, ha paradicsomléből akarjuk "legyártani" ;)). Az elkészül paradicsomlé mennyisége függ a paradicsom fajtájától -pláne, ha vegyesen használjuk- és a főzési időtől is, így a kezdő súly erősen tájékoztató jellegű. :)




 




Hozzávalók 6 db 3,3 dl-es üveghez:
~3,5-4 kg paradicsom tisztítva


  1. A paradicsomot több vízben alaposan megmossuk, majd a bogyókat felkockázzuk, a kocsánynál lévő zöld részt kivágjuk. (A koktélparadicsomot és az apróbb bogyókat csak félbe vágtam, ezeknél nem vágtam ki a zöld részt.)
  2. A feldarabolt paradicsomot nagy lábosba tesszük és közepes lángon, néha megkeverve addig főzzük, míg a paradicsom levet ereszt és megpuhul.
  3. A megfőtt paradicsomot átpasszírozzuk, hogy eltávolítsuk a bogyók héját és magját, majd a paradicsomlét ismét felfőzzük. (Minél tovább főzzük, annál sűrűbb lesz a lé.)
  4. Eközben a tiszta, száraz üvegeket tepsibe sorakoztatva betesszük a sütőbe 75°C-ra, hogy  átforrósodjanak. (Óvatosan bánjunk velük! Használjunk fogókesztyűt.)
  5. A kész paradicsomlét az előkészített üvegekbe szedjük, befőzőfóliával/celofánnal lezárjuk, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.














...igen, ebben a paradicsomlében bizony úszkálnak magok is. :) A koktélparadicsom magja ugyanis olyan picike, hogy egy része átfért a passzírozón. :D

Idén -2017- megint nagyon klassz lett a paradicsomtermés, így ezen a nyáron ez volt a harmadik alkalom, hogy nekiláttam a paradicsomlé főzésnek. :) Most végre készültek róla új fotók is. ;)
 

2014. augusztus 22.

Nanaimo kocka









...végre! :D Már olyan sokszor "jött velem szembe" ez a sütemény; és mindannyiszor elhatároztam, hogy "Na most! Most megcsinálom!". De valami mindig hiányzott hozzá. A minap újból ráakadtam. Kiballagtam a kamrába, körülnéztem és elkezdtem sorra venni a hozzávalókat. Ahogy leltároztam, kiderült, hogy most semmiből nincs hiány. :D Klassz! Így végre elkészült! Igaz, több receptből gyúrtam össze, ezért izgultam, hogy milyen lesz a végeredmény. Kiderült, hogy kár volt -mármint izgulni-, mert Páromnak is nagyon ízlett. :D






Hozzávalók egy 20x20x5 cm-es formához:
Az alsó réteghez:
17 dkg darált háztartási keksz
8 dkg kókuszreszelék
5 dkg durvára vágott dió
12 dkg vaj
11 dkg porcukor
5 ek. holland kakaópor
1 tk. mandulaaroma

A vaníliás krémhez:
1 csomag főzés nélkül készíthető vaníliás krémpor (80 g)
5 dkg kókuszreszelék
0,5 dl tejszín
12 dkg vaj
12 dkg porcukor

A tetejére:
12 dkg jó minőségű étcsokoládé
1 ek. olívaolaj
2 ek. holland kakaópor

  1. Az alsó réteghez a porcukrot, vajat és kakaóport vízgőz felett -gyakran kevergetve- krémmé főzzük. A darált kekszet, kókuszreszeléket és diót tálba tesszük, majd hozzáadjuk a csokoládékrémet, a mandulaaromát és alaposan elkeverjük őket. A formát kibéleljük sütőpapírral, majd beleszórjuk a kókuszos-csokoládés kekszalapot; elegyengetjük, majd alaposan lenyomkodjuk. Míg elkészítjük a vaníliás krémet, az alapot betesszük a hűtőbe.
  2. A vajat habosra keverjük a porcukorral. A krémport kikeverjük a tejszínnel, majd a kókuszreszelékkel együtt a vajas krémhez adjuk és jól elkeverjük. Rásimítjuk a kekszes alapra, majd visszatesszük a hűtőbe, míg elkészítjük a csokoládémázat.
  3. A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, majd belekeverjük a kakaóport és az olívaolajat. Egyenletesen elosztjuk a sütemény tetején. A kész süteményt 6-8 órára visszatesszük a hűtőbe. Ezután éles késsel -óvatosan- szeleteljük. Én most falatnyi kockákra vágtam. :)









Anyu is elkészítette -a krémen változtatott picit- és azt mondta, hogy nagyon finom!
Két nap alatt elfogyott náluk is. :D

Ihletadó receptek itt és itt. :)

2014. augusztus 20.

"Kenyérszív"






Az Új kenyér ünnepére. :) 
Egyszerű és gyors kenyérszívek Lorraine Pascale receptje alapján. :)
Ez a recept több szempontból is érdekes volt számomra, egyrészt, mert szárított élesztőt még sosem használtam, másrészt, mert még sosem kelesztettem olajozva, fólia alatt. A végeredmény egy ropogós héjú, puha bélű kenyérke, amit akár kisebb kivitelben is készíthetünk, sós ropogtatni-valónak.




 

Hozzávalók 4 kenyérszívhez:
45 dkg kenyérliszt BL80
1 csomag szárított élesztő (7 g)
2,5 dl langyos víz

olaj a kenéshez

  1. A tészta hozzávalóit tálba tesszük, majd kézzel összeállítjuk a tésztát és 8-10 percig dagasztjuk.
  2. A tésztát négy egyforma részre osztjuk, majd mindegyikből ~20 cm hosszú rudat sodrunk. A rudakat hosszában elvágjuk, úgy, hogy az egyik végén ~2 cm-es részt egyben hagyunk. A két tésztarészt megsodorjuk, majd megformáljuk a szívet. 
  3. A "kész" kenyérkéket sütőpapírral fedett tepsire fektetjük, megkenjük őket olajjal, majd fóliával letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. Ez nagyjából 30 perc. (Az eredeti recept szerint kelesztés után sóval, borssal megszórjuk a tetejét, én most nem tettem.)
  4. Míg a tészta kel, előmelegítjük a sütőt 200 °C-ra, majd a fóliát levéve 20-25 perc alatt készre sütjük a kenyérkéket.