2014. június 30.

Barátkozás az őszibarackkal :)






Hát itt volnánk... Ő, én és az őszibarack. :) ...nem is értem, úgy rohannak a napok, mintha az ember kergetné őket... :) Már eltelt négy hónap! Atya ég! Így hát elérkezett az ideje, hogy elinduljunk azon véget nem érő és minden bizonnyal roppant izgalmas úton, amit az ízek megismerése jelent. Bizony, ma volt a napja, hogy a kis legény először kóstolt barackot. Két egész kávéskanálnyit! ...na jó, inkább lé volt, mert a nagyja rost, passzírozáskor visszamaradt, de itt most az első új íz volt a lényeg. Én csak néztem nagy szemekkel, lélegzetvisszafojtva, hogy mi fog történni... Aztán akkora vigyor ült ki a képemre, hogy nagyobbat rajzolni sem lehet. :D Jó, persze azért volt fintorgás, nem is akármilyen, de kis gondolkodási idő után jöhetett az újabb próba. Így nagyjából 15 nekifutásra, adagonként 2-3 cseppel, de elfogyott ez a hatalmas mennyiség. Így remélem mától az őszibarack -amennyiben mézédes- hivatalosan is felkerülhet a menübe. :D






Óriási lépés egy csöpp embernek. ♥ :) 

2 megjegyzés:

  1. De cukik vagytooook! :D Hatalmas gratula az Anyukának és a Kislegénynek a közös barack-kalandhoz! ♥ Alig várom, mi lesz a következő étek, amit együttes "erővel" bekanalaztok. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D Köszi! De aranyos vagy! Hát igen... bizony nagy kalandok ezek, még ha kávéskanállal mérik is őket. ;)

      Törlés